Honismeret, 2008 (36. évfolyam)

2008 / 5. szám - HAGYOMÁNY - Honismereti munka Pápán (Huszár János)

A nemesítési munka az újonnan létesült Kertészeti Kutató Intézetben indult meg, az 1950-es évek elején. Amikor megkezdtem a kutatómunkát, kb 1200 rózsafajtát találtam.­­ Kérem, meséljen nemesítési munkájáról, amelyben nemcsak itthon, hanem külföldön is komoly eredményeket ért el. Olvastam, hogy első, államilag elismert rózsafajtája a Budatétény volt, ami 1967-ben állami elismerést kapott, ezt még további 22 követte.­­Nyugdíjazásomig 160 törzskönyvezett és 24 államilag elismert fajtát nemesítettem. Történelmi személyiségekről, városokról neveztem el őket, van Szent Margit, Szent István, Szent Imre, Buda, Ko­lozsvár, Szabadka, de Szabó Dezsőről elnevezett is, aki a kedvenc íróm. Hála Istennek, a közönség megkedvelte a magyar rózsafajtákat, s ez számomra nagy öröm. Minden rózsa a kedvencem, mégis kiemelném az „Árpád-házi Szent Erzsébet" rózsámat. 2000-ben, a kereszténység és Róma alapításának kétezredik évfordulója tiszteletére nemzetközi rózsaversenyt rendeztek. Öt kategóriában összesen 8 fajtával lehetett részt venni. Az anyagot 1998 őszén kellett kikül­deni Rómába. Ezen a versenyen a világ összes rózsanemesítője részt vett. Fajtáimmal ekkor jutottam ki először külföldi versenyre. A park- és futórózsa kategóriában „Árpád-házi Szent Erzsébet emléke" ne­vű rózsám első lett, aranyéremmel tüntették ki.­­ A római elismerés mellett említsük meg, hogy­ nagyon sok külföldi kiállításon vett részt és minden alkalommal a díjazottak között volt. Sőt, a könyvei közül az első, a „ Rózsa ", 1964-ben Párizsban - egy nemzetközi szakkönyvkiállításon - mint a legjobb külföldi munka, ezüstérmet nyert. A Hungaricumok sorozatban megjelent „ Magy­ar rózsák könyve " pedig szellemi és vizuális élményt nyújt olvasmányos szakmai írásaival, csodálatos fotóival - ez a könyv feleségével közös munkájuk. Tudom, hogy a nemesí­tést nem hagyta abba, de mi lett a sorsa a gyönyörű Rózsakertnek? - 1981-es ny­ugdíjazásom után ezért nem mentem vissza többet a Kutató Intézetbe. A Horn-kormány idején eladták és megsemmisítették a 1. részét! A valamikor 6 hektáros bemutatókert mára alig 2 hektár nagyságúvá zsugorodott. 1950 és 1980 között ezt volt Európa legnagyobb rózsagyűjteménye. Az év­ről-évre megrendezett rózsakiállítások, az ott folytatott nemesítő- és kutatómunka emelte az Intézet te­kintélyét is. Volt olyan évünk, amikor 60 ezer látogató fordult meg nálunk. Eljövetelemmel az Intézet akkori vezetése a rózsanemesítést is megszüntette, pedig lett volna olyan kutató, aki folytassa. - Hála Istennek, Márk Gergelyt nem olyan fából faragták, aki könnyen feladja. 30 év után - saját erőből - mindent újra kezdett... - Vettünk egy telket Törökbálint határában és ott folytattam a rózsanemesítést. Olyan magyar fajtá­kat állítottam elő, amelyek felveszik a versenyt a külföldi fajtákkal. 1994-ben mutatkoztam be új rózsá­immal. Azóta újabb 463 fajtát nemesítettem, ebből 164 kapott állami elismerést. Jelenleg mintegy 120 fajtajelöltem van megfigyelés alatt. A feleségem 1983-ban ment nyugdíjba a Növényvédelmi Kutató Intézetből, és azóta ő is a rózsákkal foglalkozik. Hozzánk társult még a sógornőm is, s a mai napig min­den reggel kimegyünk a rózsakertbe dolgozni. Aggódunk, mi lesz a sorsa ennek a világon egyedülálló gyűjteménynek, hungarikumnak, ha mi már nem tudjuk gondozni. Remélem, az Isten éltet még, és a to­vábbiakban is tudok valami kis nemzetközi elismerést kiharcolni nemzetemnek a nemesítési munkám­mal. Zika Klára 2008-ban Márk Gergely megkapta az Magyar Örökség-díjat is életművéért, s ezzel nemesített rózsái a Magyar Örökség részévé váltak. Honismereti munka Pápán Mai értelemben vett honismereti tevékenység városunkban csupán az utolsó évtizedekben folyt, de helytörténeti tanulmányok már a tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején is születtek. Ez­ az időszak a civil közösségek virágzásának kora volt. Ekkor közel száz egyesület működött a városban. Közülük a legnagyobb tekintéllyel a közművelődési irányultságú közösségek bírtak, ők rendelkeztek a legnagyobb taglétszámmal. Ilyennek tekintették akkoriban a Jókai Kört is, amely 1893-ban jött létre, s munkájában kezdettől szerepet kapott a honismeret is. A kör elsőként a Pápa melletti Ihásznál 1849-ben vívott csata történetét jelentette meg könyv alakjában. Szerzője Kiss Ernő, a Református Kollégium te­kintélyes történelemtanára volt. A millenium évében az egyesület szép emlékművet állíttatott a szabad- 63

Next