Honismeret, 2008 (36. évfolyam)
2008 / 5. szám - HAGYOMÁNY - Honismereti munka Pápán (Huszár János)
A nemesítési munka az újonnan létesült Kertészeti Kutató Intézetben indult meg, az 1950-es évek elején. Amikor megkezdtem a kutatómunkát, kb 1200 rózsafajtát találtam. Kérem, meséljen nemesítési munkájáról, amelyben nemcsak itthon, hanem külföldön is komoly eredményeket ért el. Olvastam, hogy első, államilag elismert rózsafajtája a Budatétény volt, ami 1967-ben állami elismerést kapott, ezt még további 22 követte.Nyugdíjazásomig 160 törzskönyvezett és 24 államilag elismert fajtát nemesítettem. Történelmi személyiségekről, városokról neveztem el őket, van Szent Margit, Szent István, Szent Imre, Buda, Kolozsvár, Szabadka, de Szabó Dezsőről elnevezett is, aki a kedvenc íróm. Hála Istennek, a közönség megkedvelte a magyar rózsafajtákat, s ez számomra nagy öröm. Minden rózsa a kedvencem, mégis kiemelném az „Árpád-házi Szent Erzsébet" rózsámat. 2000-ben, a kereszténység és Róma alapításának kétezredik évfordulója tiszteletére nemzetközi rózsaversenyt rendeztek. Öt kategóriában összesen 8 fajtával lehetett részt venni. Az anyagot 1998 őszén kellett kiküldeni Rómába. Ezen a versenyen a világ összes rózsanemesítője részt vett. Fajtáimmal ekkor jutottam ki először külföldi versenyre. A park- és futórózsa kategóriában „Árpád-házi Szent Erzsébet emléke" nevű rózsám első lett, aranyéremmel tüntették ki. A római elismerés mellett említsük meg, hogy nagyon sok külföldi kiállításon vett részt és minden alkalommal a díjazottak között volt. Sőt, a könyvei közül az első, a „ Rózsa ", 1964-ben Párizsban - egy nemzetközi szakkönyvkiállításon - mint a legjobb külföldi munka, ezüstérmet nyert. A Hungaricumok sorozatban megjelent „ Magyar rózsák könyve " pedig szellemi és vizuális élményt nyújt olvasmányos szakmai írásaival, csodálatos fotóival - ez a könyv feleségével közös munkájuk. Tudom, hogy a nemesítést nem hagyta abba, de mi lett a sorsa a gyönyörű Rózsakertnek? - 1981-es nyugdíjazásom után ezért nem mentem vissza többet a Kutató Intézetbe. A Horn-kormány idején eladták és megsemmisítették a 1. részét! A valamikor 6 hektáros bemutatókert mára alig 2 hektár nagyságúvá zsugorodott. 1950 és 1980 között ezt volt Európa legnagyobb rózsagyűjteménye. Az évről-évre megrendezett rózsakiállítások, az ott folytatott nemesítő- és kutatómunka emelte az Intézet tekintélyét is. Volt olyan évünk, amikor 60 ezer látogató fordult meg nálunk. Eljövetelemmel az Intézet akkori vezetése a rózsanemesítést is megszüntette, pedig lett volna olyan kutató, aki folytassa. - Hála Istennek, Márk Gergelyt nem olyan fából faragták, aki könnyen feladja. 30 év után - saját erőből - mindent újra kezdett... - Vettünk egy telket Törökbálint határában és ott folytattam a rózsanemesítést. Olyan magyar fajtákat állítottam elő, amelyek felveszik a versenyt a külföldi fajtákkal. 1994-ben mutatkoztam be új rózsáimmal. Azóta újabb 463 fajtát nemesítettem, ebből 164 kapott állami elismerést. Jelenleg mintegy 120 fajtajelöltem van megfigyelés alatt. A feleségem 1983-ban ment nyugdíjba a Növényvédelmi Kutató Intézetből, és azóta ő is a rózsákkal foglalkozik. Hozzánk társult még a sógornőm is, s a mai napig minden reggel kimegyünk a rózsakertbe dolgozni. Aggódunk, mi lesz a sorsa ennek a világon egyedülálló gyűjteménynek, hungarikumnak, ha mi már nem tudjuk gondozni. Remélem, az Isten éltet még, és a továbbiakban is tudok valami kis nemzetközi elismerést kiharcolni nemzetemnek a nemesítési munkámmal. Zika Klára 2008-ban Márk Gergely megkapta az Magyar Örökség-díjat is életművéért, s ezzel nemesített rózsái a Magyar Örökség részévé váltak. Honismereti munka Pápán Mai értelemben vett honismereti tevékenység városunkban csupán az utolsó évtizedekben folyt, de helytörténeti tanulmányok már a tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején is születtek. Ez az időszak a civil közösségek virágzásának kora volt. Ekkor közel száz egyesület működött a városban. Közülük a legnagyobb tekintéllyel a közművelődési irányultságú közösségek bírtak, ők rendelkeztek a legnagyobb taglétszámmal. Ilyennek tekintették akkoriban a Jókai Kört is, amely 1893-ban jött létre, s munkájában kezdettől szerepet kapott a honismeret is. A kör elsőként a Pápa melletti Ihásznál 1849-ben vívott csata történetét jelentette meg könyv alakjában. Szerzője Kiss Ernő, a Református Kollégium tekintélyes történelemtanára volt. A millenium évében az egyesület szép emlékművet állíttatott a szabad- 63