Honismeret, 2008 (36. évfolyam)
2008 / 1. szám - HONISMERET ÉS TURIZMUS - Veszprém megye szakrális emlékei (S. Lackovits Emőke)
Veszprém megye szakrális emlékei* I. A szent helyet, szent dolgot feltételező szakrális emlékek rendkívül nagy számban jellemzik Veszprém megye kistájait, a Bakony és a Balaton-felvidék római katolikus közösségeinek vallásgyakorlatát, templomon kívüli vallási életét. Mindezekről egyetlen előadás keretében aligha lehet számot adni, hisz a házon belüli szakrális emlékek a mindennapi imagyakorlattal, és a búcsújárási szokásokkal kapcsolódnak össze döntően, továbbá az egyházi ünnepek gazdag szokásvilágához, az esztendő szentjeinek ünnepeihez kötődnek. Az ábrázolások rendkívül sokfélék és nagy számúak. Mindezeken túl léteznek a szabadban lévő szakrális emlékek, az útmenti feszületek, keresztek, szobrok, a kálváriák, továbbá a kegyhelyek és a szentkutak, amelyek mellett nem feledkezhetünk el a hivatalos vallásgyakorlás helyeiről, a templomokról, kápolnákról és azok berendezéséről sem. Néprajzosként azokról az emlékekről adnék áttekintést, amelyek a népi vallásossághoz kötődnek, annak helyeit és tárgyait jelentik, de a turizmus számára is hasznosíthatók. Ezek a szabadtéri szakrális emlékek, amelyek esetében a szakralitás az istentisztelettel kapcsolatosat, valamilyen módon hozzátartozót jelent, ami ezen emlékek felszentelésével, megáldásával következett be, így lehettek a vallásosság megnyilvánulásának helyszíneivé. Akár a házban, akár a szabadban lévő szakrális tárgyakra, szakrális emlékekre gondolunk, mindkettőről elmondható, hogy a szakrális tér tartozéka. Az egyén és a közösség a természeti és az épített környezetben éli le életét. Utóbbinak fontos területe a szakrális környezet, a szakrális tér, amely mind a természeti, mind az épített környezetben jelen van. A természeti környezet szakrális tárgyaival és építményeivel alkotja a szakrális tájat, amelyben a szakrális tárgyak, emlékek szakrális központokat hoznak létre akkor, ha akár időlegesen is, de a kultusz középpontjaivá válnak. Ezek a természetben található vallásos tárgyi emlékek a közvetlen tájon túl rányomták bélyegüket az épített környezet egészére, valamint a település arculatára. A szakrális környezet legszembetűnőbb tájformáló építményei faluban és falun kívül (hidak, határ, szőlőhegy) az utak mentén álló keresztek, feszületek, szobrok, amelyek a korabeli vallásosság kifejezői ugyan, de hatásuk a népi vallásosságban napjainkig kimutatható „a népi áhítat önálló tényezőivé váltak.", ami azt jelenti, hogy sajátos szerepet töltöttek be a népi vallásosságban, egyszerre voltak a vallásos világnézet hordozói és a vallásos érzület erősítői. A keresztek A kereszteket, feszületeket a falvak bejáratánál, országutak mentén, falvak közterületein (központ, tér, temető), épületek közelében (templom, kápolna), de magánterületeken (kerítések mellett, kertben, határbeli földeken, szőlőkben) egyaránt megtaláljuk. Azt íttatásuk indítéka többnyire helyüket is meghatározta. Ennek alapján a következő csoportokba sorolhatjuk őket: Engesztelő keresztek: erőszakos halál helyszínén találhatók köz- és magánterületen. Emlékkeresztek: történelmi események (háború), a közösség életének sorsfordító pillanatai (kivándorlás) emlékére közterületen állíttattak. Hálakeresztek: bajból, betegségből, veszedelemből való megmenekülés emlékére köz-és magánterületen emelték őket. Fogadalmi keresztek: valamely megrendítő esemény, veszedelem hatására fogadalomból köz-és magánterületen állíttattak. Óvó, védő keresztek: bajelhárító, a rosszat távol tartó, védelmező céllal közterületen állnak. Isten dicsőségére szolgálók, figyelmeztetők és küldetésre emlékeztetők voltak, általában templomkertbe kerültek. A szobrok állíttatása az ábrázolt szent kultuszával és az aktualitással függött össze, megjelenésükkel a szent közbenjárását igyekeztek kieszközölni, de fogadalomból, hálából (Szentháromság oszlop pestis szentekkel, Sebestyénnel, Rókussal, Rozáliával), figyelmeztetésképpen és védelmi célzattal (Szent Fló ) Elhangzott Veszprémben, 2007. július 4-én, a XXXV. Honismereti Akadémián (Szerk.) Bartha Elek: A szakrális határbeli építmények funkcionális kérdései. In: Ház és Ember 6. Szentendre 1990. 219. old. 2 Bartha Elek: A hitélet néprajzi vizsgálata egy zempléni faluban. Debrecen 1980. 24. old. 41