Honismeret, 2008 (36. évfolyam)

2008 / 1. szám - HONISMERET ÉS TURIZMUS - Veszprém megye szakrális emlékei (S. Lackovits Emőke)

Veszprém megye szakrális emlékei* I. A szent helyet, szent dolgot feltételező szakrális emlékek rendkívül nagy számban jellemzik Veszprém megye kistájait, a Bakony és a Balaton-felvidék római katolikus közösségeinek vallásgya­korlatát, templomon kívüli vallási életét. Mindezekről egyetlen előadás keretében aligha lehet számot adni, hisz a házon belüli szakrális emlékek a mindennapi imagyakorlattal, és a búcsújárási szokásokkal kapcsolódnak össze döntően, továbbá az egyházi ünnepek gazdag szokás­világához, az esztendő szent­jeinek ünnepeihez kötődnek. Az ábrázolások rendkívül sokfélék és nagy számúak. Mindezeken túl lé­teznek a szabadban lévő szakrális emlékek, az útmenti feszületek, keresztek, szobrok, a kálváriák, to­vábbá a kegyhelyek és a szentkutak, amelyek mellett nem feledkezhetünk el a hivatalos vallásgyakorlás helyeiről, a templomokról, kápolnákról és azok berendezéséről sem. Néprajzosként azokról az emlé­kekről adnék áttekintést, amelyek a népi vallásossághoz kötődnek, annak helyeit és tárgyait jelentik, de a turizmus számára is hasznosíthatók. Ezek a szabadtéri szakrális emlékek, amelyek esetében a szakralitás az istentisztelettel kapcsolatosat, valamilyen módon hozzá­tartozót jelent, ami ezen emlékek felszentelésével, megáldásával következett be, így lehettek a vallásosság megnyilvánulásának helyszí­neivé. Akár a házban, akár a szabadban lévő szakrális tárgyakra, szakrális emlékekre gondolunk, mindket­tőről elmondható, hogy a szakrális tér tartozéka. Az egyén és a közösség a természeti és az épített környezetben éli le életét. Utóbbinak fontos terüle­te a szakrális környezet, a szakrális tér, amely mind a természeti, mind az épített környezetben jelen van. A természeti környezet szakrális tárgyaival és építményeivel alkotja a szakrális tájat, amelyben a szakrális tárgyak, emlékek szakrális központokat hoznak létre akkor, ha akár időlegesen is, de a kultusz középpontjaivá válnak. Ezek a természetben található vallásos tárgyi emlékek a közvetlen tájon túl rá­nyomták bélyegüket az épített környezet egészére, valamint a település arculatára.­ A szakrális környe­zet legszembetűnőbb tájformáló építményei faluban és falun kívül (hidak, határ, szőlőhegy) az utak mentén álló keresztek, feszületek, szobrok, amelyek a korabeli vallásosság kifejezői ugyan, de hatásuk a népi vallásosságban napjainkig kimutatható „a népi áhítat önálló tényezőivé váltak.", ami azt jelenti, hogy sajátos szerepet töltöttek be a népi vallásosságban, egyszerre voltak a vallásos világnézet hordo­zói és a vallásos érzület erősítői. A keresztek A kereszteket, feszületeket a falvak bejáratánál, országutak mentén, falvak közterületein (központ, tér, temető), épületek közelében (templom, kápolna), de magánterületeken (kerítések mellett, kertben, határbeli földeken, szőlőkben) egyaránt megtaláljuk. Azt íttatásuk indítéka többnyire helyüket is megha­tározta. Ennek alapján a következő csoportokba sorolhatjuk őket: Engesztelő keresztek: erőszakos halál helyszínén találhatók köz- és magánterületen. Emlékkeresztek: történelmi események (háború), a közösség életének sorsfordító pillanatai (kiván­dorlás) emlékére közterületen állíttattak. Hálakeresztek: bajból, betegségből, veszedelemből való megmenekülés emlékére köz-és magánte­rületen emelték őket. Fogadalmi keresztek: valamely megrendítő esemény, veszedelem hatására fogadalomból köz-és magánterületen állíttattak. Óvó, védő keresztek: bajelhárító, a rosszat távol tartó, védelmező céllal közterületen állnak. Isten dicsőségére szolgálók, figyelmeztetők és küldetésre emlékeztetők voltak, általában templom­kertbe kerültek. A szobrok állíttatása az ábrázolt szent kultuszával és az aktualitással függött össze, megjelenésükkel a szent közbenjárását igyekeztek kieszközölni, de fogadalomból, hálából (Szentháromság oszlop pestis szentekkel, Sebestyénnel, Rókussal, Rozáliával), figyelmeztetésképpen és védelmi célzattal (Szent Fló­ ) Elhangzott Veszprémben, 2007. július 4-én, a XXXV. Honismereti Akadémián (Szerk.)­­ Bartha Elek: A szakrális határbeli építmények funkcionális kérdései. In: Ház és Ember 6. Szentendre 1990. 219. old. 2 Bartha Elek: A hitélet néprajzi vizsgálata egy zempléni faluban. Debrecen 1980. 24. old. 41

Next