Honismeret, 2010 (38. évfolyam)

2010 / 4. szám - SORSKÉRDÉSEINK - Száműzöttek. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem sorsa Trianon után (M. Pázmány Katalin)

32 SORSKÉRDÉSEK 1 Száműzöttek A kolozsvári és a pozsonyi egyetem sorsa Trianon után „Ne felejtsük el: korszakok mesgyéjén léptünk át, és csak most, visszatekintve bor­zong igazán a lelkünk, látva a kitölthetetlen mély szakadékot, amely a múltat jele­nünktől örökre elválasztja. " (Szekfű Gyula) Az előzmények A kiegyezés után jelentős kulturális fejlődés kezdődött Magyarországon, annak ellenére, hogy ha­zánk minden szempontból évszázados elmaradással küszködött, amelyeket nem lehetett egyik napról a másikra megszüntetni, bepótolni. A változás csak lassan indulhatott meg. Eötvös József és Trefort Ágos­ton munkásságának köszönhetően a magyar művelődésügy jelentősen fejlődött és elindult azon az úton, amely a magyar közoktatást európai szintűvé emelte. „Emelkedik az oktatás színvonala, a hallgatók és az oktatók száma. A nagyvonalú államférfiak, a ki­váló szervezők, és az iskolateremtő tudós professzorok együttműködése a magyarországi felsőoktatás fejlődését eredményezi, s ezért joggal nevezhetjük ezt a korszakot a modern magy­ar felsőoktatás korá­nak.­" Az országban ekkor egy, a nagyszombati alapítású Magyar királyi Egyetem működött. Jelentős elő­relépésként értékelhető, hogy 1872-ben a Polytechnikum műegyetemmé alakult át és miután a király szentesítette az országgyűlés által elfogadott XIX. Törvénycikket, megnyílt Kolozsvárott az ország má­sodik tudományegyeteme. Az intézmény négy - jog- és államtudományi, orvostudományi, bölcsészeti­, nyelv-, és történelemtudományi, valamint matematikai és természettudományi - karral és 258 beiratko­zott hallgatóv­al kezdte meg munkáját. A tanárok eskütételére október 19-én került sor. Az egyetem első rektorává Berde Áron professzort v­álasztották. A kulturális élet területén komoly hagyománnyal rendel­kező városban az intézmény színvonalas működésének adottak voltak a feltételei. Bekapcsolódtak a nemzetközi tudományos életbe, építkezések kezdődtek, új iskolák, egyesületek, folyóiratok létesültek. Az egyetem töretlenül fejlődve 1910-re hallgatói számát megtízszerezve komoly tekintélyt és hírnevet szerzett bel- és külföldön egyaránt. 1881-től felvette az uralkodó nevét és a továbbiakban, mint Ferenc József Tudományegyetem szerepelt. Ez a gesztus akár azt is jelenthette, hogy a király rokonszenvvel vi­seltetik az intézmény iránt, azonban a valóság mást mutatott. Az alapító okirat kiadására csak 25 évvel később - hosszas huzavona és többszöri kérés után - 1897. november 1-jén került sor, melynek legfőbb oka az volt, hogy a kormányzat titkon az iskola életképtelenségének bizonyítékaira várt, hiszen sokkal szívesebben látott volna egy pozsonyi székhelyű egyetemet. Ez a vágy öltött testet 1912 júliusában, amikor Ferenc József szentesítette a pozsonyi egyetem felállításáról szóló törvényt, illetve még ugyan­ebben az évben engedélyezte, hogy Erzsébet királynéról nevezzék el. A négy karúra tervezett intézet­ben, 1914-ben elsőként a jogi-, majd ezt követően 1918-ban a bölcsész és orvosi fakultáson indult meg az oktatás. Sajnos a Mennyiség- Természettudományi és Mezőgazdasági kar létrehozására már nem volt mód. A trianoni döntés következtében, mely Magyarországot területeinek 71 %-tól fosztotta meg, határon kívül rekedt a két tudományegyetem, illetve a Mária Terézia által 1762-ben alapított és a későbbiekben Sopronba áttelepített Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia is.­ ­ Mann Miklós: Trefort Ágoston élete és működése Akadémiai Kiadó, Bp. 1982. 80. oldal

Next