Honismeret, 2010 (38. évfolyam)

2010 / 5. szám - TERMÉS - A középkori egyetem Óbudán (Gáti József)

TERMÉS A középkori egyetem Óbudán A középkori egyetemeket a tekintélytisztelet, az uralkodói érdek hívta életre, és nyerték el a pápai vagy királyi/császári jóváhagyást működésükhöz. A legjelentősebb intézmények rövid időn belül egyes tudományágak európai hírű központjaivá váltak, így pl. Párizs a teológiai és filozófiai, Bologna a jogi tudományok fellegvárának számított. Az első ismert egyetem a közép-európai régióban, Prágában alakult meg 1348-ban, melyet az 1364-es krakkói, majd az 1365-ös bécsi alapítás követett. Magyar szempontból ez utóbbi volt a jelentő­sebb, ahol korán kialakult az önálló magyar „akadémiai nemzet", s ettől kezdve szinte folyamatos volt a magyar hallgatók jelenléte az osztrák városban. Prága iránt a 14. század második felétől, Krakkó irá­nyában a XV. századtól fokozódott a magyar hallgatók érdeklődése. Az említetteket követően még több tucat egyetemalapításra került sor Európában: 18 Itáliában, 10 a későbbi Franciaország területén, 7 az Ibériai félszigeten, 2 Angliában és 3 Közép-Európában jött létre. Az első egyetemek Magyarországon Az első magyarországi egyetemet Nagy Lajos magyar király 1367-ben alapította Pécsett melyet V. Orbán pápa 1367-ben kiadott alapító oklevelével erősített meg: „ Orbán püspök, Isten szolgáinak szol­gája. Üdvözlet és apostoli áldásunk Krisztusban igen szeretett fiunknak, Lajosnak, Magyarország dicső királyának. Illik, hogy a királyi felség ne csupán fenntartsa az általa az állam javára és hasznára nagy­lelkűen juttatott javakat, hanem kegyes adományaival gyarapítsa is azokat állíttassék fel eme főis­kola, és örök időkre működjék mind az egyházi és polgári jogban, mind bármely más tisztes tudomány­szakban, a teológia kivételével; az ott tanítók és tanulók örvendjenek a Studium generálén tartózkodó és tanító doktoroknak és tanulóknak adományozott valamennyi előjognak, szabadságnak és mentesség­nek, és éljenek ezekkel... "" Az egyetem szervezetét és működési rendjét szabályozó oklevél - Krakkó és Bécs intézményeihez hasonlóan - nem adott lehető­séget a teológiai fakultás lét­rehozására, de a jogtudomá­nyi kar létesítését külön is ki­emelte. Engedélyezte továbbá a magiszteri és a doktori foko­zat adományozását is. Az első magyar egyetem azonban va­lószínűleg az uralkodó halála után megszűnt, és feltehetően mint káptalani iskola (schola maior) működött tovább. 1395. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa Luxemburgi Zsigmond magyar király ké­résére az Óbudai Egyetem el­ső alapítólevelét, mely az or­szág második, a főváros első egyeteme lett. A négy fakus­A Pécsi Egyetem 1367-es alapító okirata­ ­ Részlet V. Orbán pápa Lajos magyar királynak írt, a pécsi egyetem felállításának engedélyezéséről szóló leve­léből (Viterbo, 1367. szeptember 2.). 52

Next