Honismeret, 2010 (38. évfolyam)
2010 / 5. szám - TERMÉS - A középkori egyetem Óbudán (Gáti József)
TERMÉS A középkori egyetem Óbudán A középkori egyetemeket a tekintélytisztelet, az uralkodói érdek hívta életre, és nyerték el a pápai vagy királyi/császári jóváhagyást működésükhöz. A legjelentősebb intézmények rövid időn belül egyes tudományágak európai hírű központjaivá váltak, így pl. Párizs a teológiai és filozófiai, Bologna a jogi tudományok fellegvárának számított. Az első ismert egyetem a közép-európai régióban, Prágában alakult meg 1348-ban, melyet az 1364-es krakkói, majd az 1365-ös bécsi alapítás követett. Magyar szempontból ez utóbbi volt a jelentősebb, ahol korán kialakult az önálló magyar „akadémiai nemzet", s ettől kezdve szinte folyamatos volt a magyar hallgatók jelenléte az osztrák városban. Prága iránt a 14. század második felétől, Krakkó irányában a XV. századtól fokozódott a magyar hallgatók érdeklődése. Az említetteket követően még több tucat egyetemalapításra került sor Európában: 18 Itáliában, 10 a későbbi Franciaország területén, 7 az Ibériai félszigeten, 2 Angliában és 3 Közép-Európában jött létre. Az első egyetemek Magyarországon Az első magyarországi egyetemet Nagy Lajos magyar király 1367-ben alapította Pécsett melyet V. Orbán pápa 1367-ben kiadott alapító oklevelével erősített meg: „ Orbán püspök, Isten szolgáinak szolgája. Üdvözlet és apostoli áldásunk Krisztusban igen szeretett fiunknak, Lajosnak, Magyarország dicső királyának. Illik, hogy a királyi felség ne csupán fenntartsa az általa az állam javára és hasznára nagylelkűen juttatott javakat, hanem kegyes adományaival gyarapítsa is azokat állíttassék fel eme főiskola, és örök időkre működjék mind az egyházi és polgári jogban, mind bármely más tisztes tudományszakban, a teológia kivételével; az ott tanítók és tanulók örvendjenek a Studium generálén tartózkodó és tanító doktoroknak és tanulóknak adományozott valamennyi előjognak, szabadságnak és mentességnek, és éljenek ezekkel... "" Az egyetem szervezetét és működési rendjét szabályozó oklevél - Krakkó és Bécs intézményeihez hasonlóan - nem adott lehetőséget a teológiai fakultás létrehozására, de a jogtudományi kar létesítését külön is kiemelte. Engedélyezte továbbá a magiszteri és a doktori fokozat adományozását is. Az első magyar egyetem azonban valószínűleg az uralkodó halála után megszűnt, és feltehetően mint káptalani iskola (schola maior) működött tovább. 1395. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa Luxemburgi Zsigmond magyar király kérésére az Óbudai Egyetem első alapítólevelét, mely az ország második, a főváros első egyeteme lett. A négy fakusA Pécsi Egyetem 1367-es alapító okirata Részlet V. Orbán pápa Lajos magyar királynak írt, a pécsi egyetem felállításának engedélyezéséről szóló leveléből (Viterbo, 1367. szeptember 2.). 52