Honismeret, 2012 (40. évfolyam)

2012 / 3. szám - TERMÉS - Az egri érseki palota és pincerendszer (Löffler Erzsébet)

„ Teraszaidnak óriás lépcsője végső gondoskodásom. Zöldelj tovább, teremhetsz szép hegyem, míg dolgos ember lesz a nagyvilágon!" Szecskó Károly Az egri érseki palota és pincerendszer Az egri püspökség székesegyháza és a püspöki, valamint a káptalani épületek a középkorban a vár­ban voltak. Ma is láthatók a románkori székesegyház a maradványai, melyet később gótikus stílusban kétszer is bővítettek. A székesegyház, illetve a romok közvetlen közelében majdnem teljes egészében megmaradt a gótikus püspöki palota, melyet 1470 körül Beckensloer János akkori egri püspök építte­tett. Még egy évszázadon át sem tündökölhetett eredeti pompájában, a két ostrom idején hadászati cé­lokra használták, később pusztulásnak indult. A reformáció 1540 körüli egri megjelenése, később a törökök első támadása, majd a 91 évig tartó oszmán uralom arra késztette Eger püspökeit és a káptalan tagjait, hogy székhelyüket biztonságosabb helyre tegyék át, így a püspökök Kassán, a kanonokok pedig a közeli Jászon rendezkedtek be. Az egri püspöki szék néhány rövid megszakítástól eltekintve ezután is rendszeresen be volt töltve, hiszen a cím viselői egyben fontos közjogi méltóságok is voltak, és egyházi funkciójukhoz állami szerepvállalás és javadalmazás is társult. Eger püspöke és a káptalan tagjai csak a város felszabadulása után, 1687-től gondolhattak arra, hogy ismét visszatérnek régi székhelyükre.­ Telekessy István jött vissza elsőként Kassáról, aki 1699-ben ke­rült az egyházmegye élére, azonban ősi székhelyén siralmas állapotokat talált: nem volt sem székesegy­háza, sem pedig lakása, ahová beköltözhetett volna. Ezért székesegyházul a gótikus Szent Mihály plé­bániatemplomot jelölte ki, amit kijavíttatott és újra szentelt, mert a törökök mecsetként használták. Ma­ga pedig beköltözött a jezsuiták házába és ott lakott egészen addig, amíg ki nem tudott alakítani a közel­ben egy szerény rezidenciát. Az új püspöki palota a mostani Széchenyi utca egyik épületegyüttesében jött létre, amelynek fekvése jóval kedvezőbb volt, mint az egykori várbeli palotáé. Ez a hely ugyanis an­nak az országos főútvonalnak a mentén volt, amely az Alföldet összekötötte a Felvidékkel. Az épület­csoport, amelyet a püspök kiszemelt, három középkori „kastély" volt, erről már Edelspacher György kamarai számtartó is megemlékezett jelentésében 1690-ben. Ebből a három kastélynak nevezett épület­ből alakult ki másfél évszázad alatt a jelenlegi érseki palota épületegyüttese. Ezeknek a „palotáknak" a középkori eredetét egészen mostanáig csupán korabeli leírásokkal tudták bizonyítani, ma már régészeti ásatások és falkutatások is alátámasztják a korábbi feltételezéseket, számos gótikus épületrészlet került ugyanis napvilágra. Telekessy püspök egyelőre az északi szárnyat tette lakhatóvá. Feltételezhető, hogy 1705-ben, ami­kor II. Rákóczi Ferenc bevonult Egerbe, ebben az épületrészben kapott elhelyezést. Az első nagyobb szabású és művészi igényű kiépítésre 1715-től Erdődy Gábor idejében került sor, amikor a püspök Giovanni Battista Carlone tervei alapján megépíttette a középső szárnyat. Ez esetben is arról volt szó, hogy a meglévő épületet átalakították és felújították, mindössze a kápolna került teljes egészében újjá­építésre. Erről az épületről és a környező kertekről részletes információnk van Bél Mátyástól, aki 1735-ben nagy alapossággal leírta a püspöki rezidenciát. Mind az épület, mind pedig a környezete sok­kal díszesebb volt, mint ma, a homlokzatot szobrok ékesítették és Bél szerint ez az épület volt a város ékessége. Az épület érdekessége, hogy mivel lejtős terepre építették, egyik oldalon földszintes volt, az út felől azonban emeletes. A földszinten lakószobák, éléskamrák, hűtőhelyiségek voltak. A palota észa­ki végében külső lépcsőn lehetett feljutni a felső szintre. A reprezentatív emeleti termekben volt a püs­pöki lakosztály, nagyméretű tanácskozó teremmel. A bejárat fölött az Erdődy címer volt látható, és há­rom felirat: 1. „Non est mortale, quod opto" - (e ház lakói) Nem a múlandó dolgok után vágyakoznak. 2. „Nulli sua munera claudit" - Itt mindenki megkapja a maga jutalmát. 3. „Non sibi, sed aliis" - Nem a maga érdekében, hanem mások javára. Ezek alatt volt még egy felirat: „Erdődy Gábor püspök építtette 1718-ban". Voltak még padlásszobák is a manzárdtető alá bújtatva.­ Az épületcsoport egy nagyjából négyszögletes díszkertet ölelt körül, amely keleti irányból szabad volt. Ezen kívül a főépület mögötti­ ­ URL http://www.eger.egyhazmegye.hu/index.php/egyhazmegyenk-tortenete : Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730-1735. Fordította és magyarázatokkal ellátta: Soós Imre. Eger, 1968. 58-63. 38

Next