Honismeret, 2012 (40. évfolyam)

2012 / 2. szám - ÉVFORDULÓK - Százéves a Magyar Cserkészszövetség (Borka Elly)

12 neveljen. Baden­ Powell - akit cserkészei szeretettel be­cézve Bi-Pi-nek szólítottak - először 1907 nyarán rende­zett cserkészszerű táborozást Brownsea szigeten, a brit partok közelében. Ekkor még nem is sejtette, hogy kez­deményezése egy évtized leforgása alatt világméretű ön­kéntes mozgalommá növi ki magát. Bi-Pi 1908-ban írta meg a cserkészetről szóló elképzeléseit a Scouting for Boys (Cserkészet fiúknak) című könyvében, amely a vi­lág cserkészetének vezérfonala lett. A cserkészet eszméje itthon Králik László, egykori nagybecskereki és gödöllői gimnáziumi tanár A Boy-Scouts', az angolok legújabb ifjúsági egyesülete című munkájában 1910-ben jelent meg.­ 1912-ben, a stockholmi olimpián hatalmas cser­készbemutatót rendeztek, amiről a hazai sajtó is beszá­molt, s ez segítette a cserkészet kibontakozását és elis­mertetését. A hazánkban egyre sokasodó csapatok veze­tői ekkorra már szükségesnek érezték, hogy közösen dol­gozzanak. 1912. december 28-án csaknem négyezer fia­talt összefogva - Sík Sándor elnökletével - megalakult a Magyar Cserkészszövetség. A gödöllői világtalálkozó, 1933 Nagyon nehéz időszakban, bő évtizeddel Trianon után, a nagy gazdasági világválság terheitől sújtva merült fel első ízben, hogy a fiúcserkészek negyedik világtalálkozóját Magyarországon rendezzék meg. A ma­gyar cserkészet jó hírnevét eleink már korábban, az angliai és dániai világtalálkozókon nyújtott teljesít­ményeikkel is megalapozták, melynek szerepe lehetett abban, hogy az 1933. évi világtalálkozó színhe­lyéül hazánkat - abban is Gödöllőt - választották. A gödöllői Jamboree-t (dzsembori) a cserkésztörté­nelem a világmozgalom fényes eseményei között tartja számon. Gödöllő neve - hazánk hírnevét a vi­lágnak adva - egycsapásra ismertté vált Helsinkitől Párizsig, Bukaresttől Londonig, szerte a skandináv világban, de Amerika, Afrika, Ázsia távoli tájain is. Gróf Teleki Pál, az első magyar főcserkész, a gödöllői világtalálkozó megnyitásakor így szólította meg a résztvevőket és a megjelenteket: ,Mindenki, aki a Jamboree sikerét előmozdítja, nemzetének, az ország egész népének és ezen belül barátainak, hozzátartozóinak és nem utolsó sorban önmagának tesz nagy szolgálatokat. Önmagának is, mert nyelveket és kétséget tanul [...] látóköre tágulni fog." Úgy hi­szem, méltán lehetek büszke nagyapámra, aki (maga is gödöllőiként, a sok helybeli önkéntessel együtt, de magyar ruhás kislányként még az őt kísérő édesanyám is) hozzájárult a világtalálkozó sikeréhez. A népes nemzetközi táborban, a Királyi Kastély parkjában, vagy ahogyan a helyzet megkívánta, nagy­apám a nyelvtudását felajánlva a Jamboree teljes idején fáradhatatlanul tolmácsként tette a dolgát. A történelem szálai át meg átszövik az egyéni életet. A „Jamboree-történet" számomra, akárcsak a gödöllőiek számára sokkal többet jelent egy nagyszabású történelmi eseménynél, személyes szívügy az. A Gödöllői Városi Múzeumban 2009-ben nyílt meg A magyar cserkészet története 1910-től napja­inkig c. állandó kiállítás. A Magyar Cserkészszövetség volt Cserkészgyűjteményének munkatársai -Katona Tamás, Ferencz Mária, Bokody József, Pétery István - segítségével megvalósult tárlat száz esz­tendő magyar cserkészmúltját öleli fel, beleértve az 1948-tól 1998-ig csak külföldön működő mozgal­mat, amikor is „a hazában csak a hamu alatt pislákoló parázs várhatott az újbóli fellobbanásra". A 2012-es esztendőben nagyapámra, a Jamboree-re való emlékezéssel, a cserkészkiállítás élményének felidézésével szívből köszöntöm a 100 éves Magyar Cserkészszövetséget... Együtt volt 1933-ban a földkerekség válogatott fiatalsága Gödöllőn. 54 nemzet több mint 26 ezer cserkésze táborozott a városban. Hányan, de hányan cseréltek címet. Barátságok alakultak, hogy azután hosszú éveken át ápolják a kapcsolatot. De még a „csencselés rítusa" sem maradhatott el. A Jamboree heteire a táborparancsnokság a külföldi cserkészeknek arra is alkalmat adott, hogy hazánkat megismer­jék. Nézzetek meg ebből a csodálatos és gyönyörű országból annyit, amennyit csak lehet!" - megfelelt ez Baden-Powell intencióinak is. A megnyitó ünnepségről a kor tudósítójának beszámolóját­ olvashat­­ ­ 9 13 Ceruzarajz Baden-Powellről­ ­ Megjelent a Nagybecskereki Piarista Gimnázium 1909-1910. évi értesítőjében. : Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészet története. Bp., 1989.

Next