Honismeret, 2016 (44. évfolyam)
2016 / 3. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - Marjanucz László: Egyetemi sorsfordulók Szeged életében
nyeiben is aránylag részesüljön; törvény előtt egyenlő legyen, s mind személyére, mind vagyonára nézve, mint felülről, úgy alulról, hatalom és önkény ellen alkotmányosan biztosítva legyen. Már kérdem: ha mi a kormányt meggyőzzük a felől, sőt minden lépésünk formájául azt tűzzük ki: miképpen köztünk a legbátorabbnak sem jut eszébe, valamit másképp, mint egyedül békés úton akarni, miképpen köztünk senki, még csak alvásában sem álmodik egykori elszakadásról a felső ausztriai háztól; vajon lehet-e attól tartanunk, hogy kormányunk gyűlöletes szemmel tekintendi nemzeti újjászületésünk munkálkodásait? Bizonyosan nem, mert hiszen ily alkotmányjavítás, milyet imént tűztünk ki, magának a kormánynak hajtand legnagyobb valódi hasznot. Csak ily egyesült alkotmányos nemzet, nyújthat legbiztosabb kezességet a kormánynak, az északi erős napkeleti kérdés fenyegető körülményeiben; ez leend rendíthetetlen kőszála a kölcsönös bizalomnak, mellyen minden belső elégületlenség megtörik; s az adand fényt trónnak, kincset kincstárának, erőt fegyverének, ha mindezekért szabad alkotmányos nemzet egyesülve áll jót... Egyetemi sorsfordulók Szeged életében Szeged 1921-től számít egyetemvárosnak, ekkor helyezte Szegedre a Kolozsvárról száműzött Ferencz József Tudományegyetemet a magyar kormány. A Szegedre kerülésnek azonban szomorú előzményei voltak. A Ferenc József Tudományegyetem történetében az első világháború hozott fordulatot. Kolozsvár 1918 decemberében román katonai megszállás alá került, de az egyetem egy szemeszteren át még folytatta tevékenységét. Az 1918/19-es tanév második félévére 2570 hallgató iratkozott be, 83%-uk magyar nemzetiségű volt. Az utolsó tanévet Schneller István rektor 1918. október 20-án nyitotta meg. 1919. május 12-én azonban román katonaság szállta meg az egyetemet, majd a rektori hivatal élére a Román Tanszék professzorát nevezték ki. A tekintélyes történész, Nicolae Iorga 1919 tavaszán még amellett foglalt állást, hogy a kolozsvári egyetemnek a magyarok birtokában kell maradnia, de az események más irányt vettek. A megszálló hatalom a több évtizedes román igényt, a román nyelvű egyetemet nem a magyar mellett, hanem a helyett hozta létre. Az egyetemi épületekből eltávolított magyar professzorok egy csoportja közel kétszáz hallgatóval még egy éven át a kolozsvári református tanárképzőben próbálkozott a magyar nyelvű felsőoktatás megtartásával, de a hatósági tilalom ennek a kísérletnek is véget vetett, így Erdély területén két évtizedre ismét megszűnt a magyar egyetemi oktatás. A földönfutóvá lett egyetem tanárainak egy része Budapestre menekült, más része Kolozsvárott maradt, de mindkét helyen a jogfolytonosság jegyében folytatta harcát az egyetemi működésért. Az egyetemi tanács budapesti része a fővárosi maradásban látta az elhelyezés ideiglenes jellegének demonstrálását. De Szeged is jelezte Somogyi Szilveszter polgármester útján már 1919. május 9-én, hogy tárt karokkal fogadja a kolozsvári egyetemet, és ezért komoly anyagi áldozatot is képes vállalni. A város nevében 40 tanár számára lakást, több száz hallgató részére menzát és internátust ajánlott föl. 1920. január 12-én a város a megígért 7 millió-t 9 millióra emelte. Fölajánlotta a Közművelődési Palota gyűjteményeinek használatát, és több középület átengedését. Érvei között szerepelt a város földrajzi közelsége Erdélyhez, nemzeti szelleme és a tudomány Budapestre központosításának célszerűtlensége. A trianoni döntés után az egyetemi tanács az Orvosi Kar mielőbbi szegedi elhelyezéséről határozott, elsősorban anyagi megfontolások miatt. 1920. augusztus 3-án egyetemközi (Kolozsvár, Pozsony) tanácsülést tartottak, s ez mondta ki, hogy a kolozsvári egyetem Szegedre, a pozsonyi pedig Pécsre költözik. Flaller István miniszter csak ezután hozta meg döntését, hogy a száműzött egyetemet Szegedre helyezik az 1921/22-i tanévben, mindaddig, míg székhelyére visszatérhet. Hivatalosan az 1921. évi XXV. törvénycikk helyezte az egyetemet ideiglenesen városunkba. Ezzel megkezdődött Szegeden a tényleges egyetemi oktatás, jogilag a kolozsvári egyetem keretein belül. 1921. október 10-én nyitották meg az első szegedi egyetemi tanévet, az oktatás pedig október 12-én indult meg. Márki Sándor akadémikus mint az egykori teljes egyetem tanácsának legöregebb tagja a szegedi egyetemben a részekre vágott anyaintézmény megmentőjét látta. Az ország széthullása, Szeged hátországának elvesztése súlyos körülményeket teremtett. Mégis, mintegy a reménytelenséget sugalló helyzetre adott frappáns válaszként, rövid idő alatt korszerű európai egyetemet teremtett a kormány és Szeged városa. Az egyetem befogadásával Szeged évszázados kívánsága teljesült, hisz az egyetemalapítás a reformkor óta kísérő gondolat.