Honismeret, 2017 (45. évfolyam)
2017 / 1. szám - TERMÉS - Németh Gyula: A vasgyártás fejlődése Gömör vármegyében a kezdetektől az ózdi vasgyár megalapításáig
meggátolja a magyar vasipar modernizálását. A vasüzemeknek faszénre, vízi erőre és helyi vasércre, valamint jobbágymunkára volt szükségük. Hamar kiderült, hogy az elmaradott technika üzemeltetése gazdaságtalan. A Nyugat-Európában korszerű technikával előállított termékekkel szemben a Gömör megyei kisipari vastermelők egyedül képtelenek voltak felvenni a versenyt. Egy gömöri vasgyárosnak, Sturman Mártonnak, ezt felismerve sikerült meggyőznie a vármegye birtokosait, hogy termelőberendezéseiket tökéletesítsék, és e célból üzemeiket vonják össze, így jött létre 1808. március 13-án a Murányi Unió Bartova székhellyel, 1810-ben a Rimai Coalitio, majd 1836-ban a csetneki Concordia. Utóbbi társaság a kohó- és kavarórendszert honosította meg, megnyitva ezzel a vasipar új korszakát. Gróf Andrássy György, aki 1836-ban Angliába utazott az ottani vasgyártás tanulmányozása végett, hazatérése után a demei vasgyárat az új találmányok kísérleti telepévé rendezte be. Az 1838-ban megépült finomvasöntödében használtak először Magyarországon hengeres fúvógépeket, amelyek segítségével a gyár nagyobb darabok öntésére is vállalkozott. Coburg-Koháry herceg pohorellai gyárában is fontos újítások történtek. Itt honosult meg Müller János találmánya, aki a comte-tüzek alkalmazásával a tüzelőanyag fogyasztását jelentékenyen leszállította. A vas finomításánál a kőszénnek tüzelőanyagul használását Gömör vármegyében először 1847-ben Nádasdy Tamás gróf betléri gyárában kísérelték meg. A Murányi Unió alapító tagjai voltak: Sturman Márton, Sturman András, valamint Petróczy, Schramkó, Barthó, Bartóffy, Benkár, Engel, Malvieux, dementis, Czékus hámortulajdonos földbirtokosok, a gömör megyei stellárok (az észak-magyarországi megyék vasgyártóüzemi tulajdonosai) és a vasiparban érdekelt Nagyrőce városa. Ugyanezen év május 3-án a nagyrőcei városházán megerősítették az Unió alapszerződését, továbbá döntés született a következőkről: 1. 1809. január 1-jén az alapító atyák vasműveiket, vasércbányáikat a hozzájuk tartozó földekkel, rétekkel és kertekkel együtt átadják az egyesületnek. 2. Minden birtokos a vasművek átadása előtt a tulajdonában lévő vasérc-, faszén- és fakészleteit szabadon saját hasznára fordíthatja. 3. 4 tótkemencét, 2 olvasztókemencét, 12 frisstüzet (agyaggal bélelt kemencét), 8 nyújtó- és 1 szerszámhámort adnak át. 4. 1 darab egyesületi részvény értékét 20 080 Ft-ban állapították meg. 5. Az alapítók vaskőbánya vagyonukból Vashegyen (Zseleznyikon) 25 ", Rákoson pedig 5 bányamértékű vasércbányát engedtek át. 6. Sturman Márton, Krisztina, Júlia és azok örökösei engedélyt adtak a szirki és turcsoki erdőben a fahasználatra faszénégetés céljából, amiért fuvardíjjal együtt szekerenként egy rajnai forint és 12 krajcárnál többet nem fognak elkérni. 7 8 9 7. Bathó Márton, Bartóffy András és Czékus Éva az egyesület javára lemondtak tiszolci erdei jogaikról. 8. Döntés született arra vonatkozólag, hogy minden részvényes 10 000 rajnai forintot fizet be forgótőkére és egy új olvasztó építésére. 9. Évente 2 közgyűlést fognak tartani Bartován. A harmadik, korábban már említett társaság a Rimai Coalitio Vizesréten született meg 1810. február 16-án. Létrehozását szintén Sturman Márton kezdeményezte. Az Unióval ellentétben részvényeseinek többsége nagybirtokos arisztokrata volt. A társaság kezdettől fogva eredményesen működött, és 1817-ben már 82 213 forint profitot termelt. Ez az év abból a szempontból is nevezetes, hogy a Coalitio hivatalos nyelve a magyar lett a szlovák és latin helyett. Hatalmas mennyiségű erdőbirtok tartozott hozzá a Rima-völgyben, viszont kevés vasércbánya, mellyel viszont az Unió rendelkezett. Sturman Márton (Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark)