Honismeret, 2017 (45. évfolyam)

2017 / 1. szám - TERMÉS - Németh Gyula: A vasgyártás fejlődése Gömör vármegyében a kezdetektől az ózdi vasgyár megalapításáig

meggátolja a magyar vasipar modernizálását. A vasüzemeknek faszénre, vízi erőre és helyi vasércre, valamint jobbágymunkára volt szükségük. Hamar kiderült, hogy az elmaradott technika üzemeltetése gazdaságtalan. A Nyugat-Európában korszerű technikával előállított termékekkel szemben a Gömör megyei kisipari vastermelők egyedül képtelenek voltak felvenni a versenyt. Egy gömöri vasgyárosnak, Sturman Mártonnak, ezt felismerve sikerült meggyőznie a vármegye birtokosait, hogy termelő­berendezéseiket tökéletesítsék, és e célból üzemeiket vonják össze, így jött létre 1808. március 13-án a Murányi Unió Bartova székhellyel, 1810-ben a Rimai Coalitio, majd 1836-ban a csetneki Concordia. Utóbbi társaság a kohó- és kavarórendszert honosította meg, megnyitva ezzel a vasipar új korszakát. Gróf Andrássy György, aki 1836-ban Angliába utazott az ottani vasgyártás tanulmányozása végett, ha­zatérése után a demei vasgyárat az új találmányok kísérleti telepévé rendezte be. Az 1838-ban meg­épült finomvasöntödében használtak először Magyarországon hengeres fúvógépeket, amelyek segítsé­gével a gyár nagyobb darabok öntésére is vállalkozott. Coburg-Koháry herceg pohorellai gyárában is fontos újítások történtek. Itt honosult meg Müller János találmá­nya, aki a comte-tüzek alkalmazásával a tüzelőanyag fo­gyasztását jelentékenyen leszállította. A vas finomításá­nál a kőszénnek tüzelőanyagul használását Gömör vár­megyében először 1847-ben Nádasdy Tamás gróf betléri gyárában kísérelték meg. A Murányi Unió alapító tagjai voltak: Sturman Már­ton, Sturman András, valamint Petróczy, Schramkó, Barthó, Bartóffy, Benkár, Engel, Malvieux, dementis, Czékus hámortulajdonos földbirtokosok, a gömör megyei stellárok (az észak-magyarországi megyék vasgyártó­üzemi tulajdonosai) és a vasiparban érdekelt Nagyrőce városa. Ugyanezen év május 3-án a nagyrőcei városházán megerősítették az Unió alapszerződését, továbbá döntés született a következőkről: 1. 1809. január 1-jén az alapító atyák vasműveiket, vasércbányáikat a hozzájuk tartozó földekkel, rétekkel és kertekkel együtt átadják az egyesületnek. 2. Minden birtokos a vasművek átadása előtt a tulajdo­nában lévő vasérc-, faszén- és fakészleteit szabadon saját hasznára fordíthatja. 3. 4 tótkemencét, 2 olvasztókemencét, 12 frisstüzet (agyaggal bélelt kemencét), 8 nyújtó- és 1 szerszámhá­mort adnak át. 4. 1 darab egyesületi részvény értékét 20 080 Ft-ban állapították meg. 5. Az alapítók vaskőbánya vagyonukból Vashegyen (Zseleznyikon) 25 ", Rákoson pedig 5 bánya­­mértékű vasércbányát engedtek át. 6. Sturman Márton, Krisztina, Júlia és azok örökösei engedélyt adtak a szirki és turcsoki erdőben a fahasználatra faszénégetés céljából, amiért fuvardíjjal együtt szekerenként egy rajnai forint és 12 kraj­cárnál többet nem fognak elkérni. 7 8 9 7. Bathó Márton, Bartóffy András és Czékus Éva az egyesület javára lemondtak tiszolci erdei joga­ikról. 8. Döntés született arra vonatkozólag, hogy minden részvényes 10 000 rajnai forintot fizet be forgó­tőkére és egy új olvasztó építésére. 9. Évente 2 közgyűlést fognak tartani Bartován. A harmadik, korábban már említett társaság a Rimai Coalitio Vizesréten született meg 1810. február 16-án. Létrehozását szintén Sturman Márton kezdeményezte. Az Unióval ellentétben részvényeseinek többsége nagybirtokos arisztokrata volt. A társaság kezdettől fogva eredményesen működött, és 1817-ben már 82 213 forint profitot termelt. Ez az év abból a szempontból is nevezetes, hogy a Coalitio hivatalos nyelve a magyar lett a szlovák és latin helyett. Hatalmas mennyiségű erdőbirtok tartozott hoz­zá a Rima-völgyben, viszont kevés vasércbánya, mellyel viszont az Unió rendelkezett. Sturman Márton (Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark)

Next