Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 6. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - Kisfaludy Sándor: Levél Kazinczy Ferencnek

ISKOLA ÉS HONISMERET Kisfaludy Sándor: Levél Kazinczy Ferencnek, Kazinczy Ferencnek Kisfaludy Sándor tiszteletet, barátságot, boldogságot! [...] Sümeg mezőváros, a veszprémi püspök é s ennek szomszédságában birtokos néhány föl­desurak itt lakunk kvázi kuriális házainkban. Eleink a többnyire Sümegen lakott veszpri­­mi püspöknek baráti és társalkodói lévén, télen többnyire ide verék öszve magokat; [...] itt telepedtem le én is boldogult anyámnak jószágán, és itt fogok maradni, valamig atyám él, ki Győr vármegyében Téten lakik. Sümegnél kezdve, egész a Balatonig, ez a vidék oly szép, oly változó - oly romántos és zseniális, hogy­­ szép tájairól hires Helvécia bajjal mutathatna szebbet. [...] Egyedül azt kívánnám tőled, hogy valamely igazságos vagyok én a mesternek nagyobb érdemei eránt, oly igazságos volnál te a tanítványnak talán szintén oly jó szándéka, de sok­kal kisebb érdeme iránt, és ne magasztalnál többre, mintsem érdemiem, mert én az egész magyar világ és Helikon előtt örömmel vallom, hogy te valál mesterem a magyar írásban, és ha te előttem nem írsz vala, nyelvem bizonyosan sokkal szegényebb és hiánosabb volna. Az elme a természetnek ajándéka, de a nyelvnek szépségét, erejét és hatalmát a jó írók­nak köszönheti a haza. [...] Hogy regéim nem nyerhették meg egészen tetszésedet, valahol már hallottam. Hogy kényesebb litterátorink fogyatkozást és hiánosságot találnak ben­­nek, nem csodálom, mert csakugyan találhatnak is. Inkább hazafiúi, mintsem litterátori szándékból (mert litterátornak nem is tartom magamat) még a múlt diétán közre akarván bocsátani, amint meg is történt, ezen csupán nemzeti lelket leheltő játékomat, holott csak akkor készültem el Somlóval, csak úgy jöhettek ki kezemből Regéim, amint azok heve­nyében írva valának, anélkül, hogy egy kevéssé megegyengethettem volna azokat. Utóbb vevém észre a sok hibát. S mégis minden hiba mellett, nem tudom minő capriceből,­ kivált Somló, igen kedves kölyköm. [...] Megbosszankodtam a Tübingai kérdésekre én is,­ és kész volnék poroszló lenni a ma­gyar nyelv mellett, és mindazokat kikorbácsolni hazámból, kik a magyar levegővel és ke­nyérrel örömest élnek, és magyarul tudni mégsem akarnak. S ha igaz, amint hallám, hogy ezen kérdések azoknak eszközléséből létettek, kiktől a nemzet kötelesség gyanánt várhatja Tanítómestereink ! 1772. szeptember 27-én Sümegen született, s ugyanott 175 évvel ezelőtt, 1844. október 28-án hunyt el Kisfa­ludy Sándor, a nagy hatású költő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. Közleményünk forrása: Kazinczy Ferencz levelezése. Közzé­teszi: Váczy János. Bp. 1895. VI. kötet, 83-86. Közlésünk a mai helyesírást követi a szerző stílusjegyeinek megtartásával. A kihagyásokat [...] jelzi. (A szerk.) 2 szeszélyből 3 A császári kormány a tübingai Cotta könyvkereskedés útján 1808-ban provokatív pályázatot hirdettetett: lehetséges és tanácsos-e, összeegyeztethető-e a magyarországi nemzetiségek szabadságaival a magyar nyelvet tenni az országban hivatalossá, s alkalmas-e arra a magyar nyelv? Kazinczy is pályázott A magyar nyelvnek polgári nyelvvé emelése felől címmel. Röviddel Kisfaludy halála után, 1844. november 13-án, 175 évvel ezelőtt tette a törvény hivatalos államnyelvvé a magyart.

Next