Honművész, 1833. április-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1833-05-05 / 10. szám

70 kor kivételt. A­ józan, vidám és vad szenvedélyek elöl meg­őrzött szabad életmód nagyon jótékonyan hat létünk hosszabbítására. Nem meg foghatlan tehát hogy a’ patriar­chai ártatlanság korában voltak nemzetek és törzsöknem­­zetségek, mellyekben 150—200 esztendős emberek gyakrab­ban találkoztak, mint a’ mi időnkben. II. MESTERSÉG ,­­MŰVÉSZET , SZORGALOM. Számoló g­é­p e­l­y. Babbage nevű Angoly egy óriás­­számoló-gépelyt (masinát) talált­ fel, melly minden hajózati ’s csillagvizsgálati táblákat és feladásokat teljes pontoság­gal kiszámít, sőt ha hibázott­ is, azonnal ön­maga kijob­­bitja hibáját. Magyar szorgalom és mesterségek történeti rajzolatja. 5. §. I-ső Máriától Y-dik Lászlóig. 1382—1457. (.Folytatás.) Az I-ső Lajos által lengyel országba űzött Zsidók, ki­vált annak, holta után, minden módon azon mesterkedtek, hogy magyar országba ismét befészkelhessék magokat. A’ mindig pénzben szűkölködő Zsigmond király leg nagyobb hasznukat vehette, ’s már életének végső esztendejiben az Israel maradéki, keresztül jővén a’ Kárpátokon, olly szá­mosan laktak országunkban, ’s olly nagy öszveköttetésben állottak az udvarral, mágnásokkal, só-és kamaragrófokkal, hogy Albert király leg jobbnak tartá, ha a’ kész szolgá­latú és sziveskedő vendégeket régi jusaikba vissza helyezteti. (1438. Máj. 36-án). Bányászat előmozdítása. Zsigmond király 1405- ben az egész nemeségnek, és becsületes embereknek sza­badságot adott, hogy a’ hol nekik tetszik , arany és ércz­­ereket kereshessenek, a’ feltalálttakat, valamint a' régi, de abba hagyott bányákat egy esztendeig minden adó nél­kül mivelhessék. Innen következett, hogy a’ nemesebb bányászat nagyobb divatba jött, ha­bár későbben a’ mi­veit bányák jövedelmének csak egy része adatott­ is a’ kamara által a’ mivelőknek. Mivel pedig a’ haszonkereső kalmárok durva aranyat és ezü­stöt­ is kezdének a’ külföldre hordani, megparancsól­­tatott, hogy minden kir. városban, szabados mezővárosok

Next