Honművész, 1833. július-szeptember (1. évfolyam, 27-52. szám)

1833-09-01 / 44. szám

44. HONMŰVÉSZ. pesten Vasárnap September Vén 1833. I. TERMÉSZETI TÖRTÉNET. Nevezetes é­l­ő f­á­k. A’ világ legnagyobb élőfájinak egyike, a melly minden utazok álmélkodását magára voná, Mexikóban van , St. Maria de Tesla­­templomudvarán, Oaxacától 21 mé­rtföldnyire. Ez egy cziprusfa , m­ellynek kevülete csak 127 (angoly) lábnyira terjed, magosága pedig 120 lábra. Magoságához képpest kevesebb lombja van, mint az őt környékező fák legkisebbikének. Ágainak némellyike 30 láb magoságra­ is emelkedik. Ezen cziprusfa, mellyről már Cortez­ is ,,Oaxaca meghóditásának történeté­ben“ úgy beszél, mint az általa látott legnagyobb csudáról, és mellynek árnyéka alatt európai egész kisded hadserege kinyugvék, a’ honbeliektől's legközelebbi Indusoktól szent tiszteletben tartatik, és Sabine-nak neveztetik. — — — A’ fen említett óriási cziprusfán kívül az American kar­rn­e­r egy hasonlóan nev­ezetes szilfáról­ is emlékezik, melly Clatfieldban, Massachuset státusában, szinte úgy magára vonja a­ történet­es természetvizsgáló figyelmét. A’ földtől két lábnyira átmérője (Durchmesser) 34 angoly lábnyira terjed ; öt lábnyi magoságban pedig, hol törzsöké legvéko­nyabb, 24 lábnyira. Négy lábnyi magoságban egy i igen mély bevágás látszik rajta, melly körül azonban hosszas idő alatt kéregdomborúság (ilindenwulst) nőtt. Ezen bevágást, a­ közrege szerint, századok előtt Indusok csinálták a­ Con­­nectitut vize magoságának megjelelésére. T­h­é­a csemete. A’ théa növény végett ekkoráig szinte egész Európa nagyon le van kötelezve a’ chinai kor­mánynak, és sok kellemetlenséget kell tűrnie a’ felfuval­­kodott chinai kormányzók szeszélyes viseletűk mellett. Pedig úgy látszik, hogy ama csemete magasabb éghajlat alatt­ is tenyészhető. China ország északi vidékeinek tetemes magaságain­ is termesztetik a camelia, vagy­is theabokoi­­nak többféle neme. Lehetséges tehát, hogy azt Europane

Next