Honművész, 1833. július-szeptember (1. évfolyam, 27-52. szám)
1833-09-01 / 44. szám
44. HONMŰVÉSZ. pesten Vasárnap September Vén 1833. I. TERMÉSZETI TÖRTÉNET. Nevezetes élő fák. A’ világ legnagyobb élőfájinak egyike, a melly minden utazok álmélkodását magára voná, Mexikóban van , St. Maria de Teslatemplomudvarán, Oaxacától 21 mértföldnyire. Ez egy cziprusfa , mellynek kevülete csak 127 (angoly) lábnyira terjed, magosága pedig 120 lábra. Magoságához képpest kevesebb lombja van, mint az őt környékező fák legkisebbikének. Ágainak némellyike 30 láb magoságra is emelkedik. Ezen cziprusfa, mellyről már Cortez is ,,Oaxaca meghóditásának történetében“ úgy beszél, mint az általa látott legnagyobb csudáról, és mellynek árnyéka alatt európai egész kisded hadserege kinyugvék, a’ honbeliektől's legközelebbi Indusoktól szent tiszteletben tartatik, és Sabine-nak neveztetik. — — — A’ fen említett óriási cziprusfán kívül az American karrner egy hasonlóan nevezetes szilfáról is emlékezik, melly Clatfieldban, Massachuset státusában, szinte úgy magára vonja a történetes természetvizsgáló figyelmét. A’ földtől két lábnyira átmérője (Durchmesser) 34 angoly lábnyira terjed ; öt lábnyi magoságban pedig, hol törzsöké legvékonyabb, 24 lábnyira. Négy lábnyi magoságban egy i igen mély bevágás látszik rajta, melly körül azonban hosszas idő alatt kéregdomborúság (ilindenwulst) nőtt. Ezen bevágást, a közrege szerint, századok előtt Indusok csinálták a Connectitut vize magoságának megjelelésére. Théa csemete. A’ théa növény végett ekkoráig szinte egész Európa nagyon le van kötelezve a’ chinai kormánynak, és sok kellemetlenséget kell tűrnie a’ felfuvalkodott chinai kormányzók szeszélyes viseletűk mellett. Pedig úgy látszik, hogy ama csemete magasabb éghajlat alatt is tenyészhető. China ország északi vidékeinek tetemes magaságain is termesztetik a camelia, vagyis theabokoinak többféle neme. Lehetséges tehát, hogy azt Europane