Honművész, 1836. január-június (4. évfolyam, 1-52. szám)
1836-01-03 / 1. szám
i intézeteink, maga az erkölcsi világ is hálát mondna tetteitekért; holott biketekért, az árus főbb zenéje mellett, igen igen ritkán patakzik áldás malmotokra. m. i. SZOBRÁSZAT. Csokonay Vitéz Mihály emléke. Hány silányok-------------- Hány rideg érdemetlenek -----------felelt — — Örök versekben fénylenek? Feltornyodzott pyramisok Kiknek tán magos neve Czimes bálványt állnak? Holtokkal átok leve. Néked pedig, kinek párja Századokra tehető, Gazdag virtusid’ elzárja Egy olcsó szer temető. Három évtizeden keresztül rongálá a' különben is hatalmas idő még hamvaiban is igen tisztelt hazánklijának Csokonay Vitéz Mihálynak, a' minden miveltebbek és jobbak által közösen elismert láng-eszű költőnek, csak egy rothadékony darab fából ’s erre szegzett deszkából készült sija mutató jelét. — De vége már ezen jelnek is; ’s nehogy e’ kicsiny és talán kevesek előtt tudva levő hely, melly a’ feledhetlen honfit fedi, bizonytalanná ’s kétessé legyen, Debreczen városának érdemeket becsülni’s tisztelni tudó polgárai közös költségen felállítandó emlék által akarták már rég óta bizonyossá’s maradandóvá tenni. — Teljesülni látjuk ezen óhajtást most, midőn közös kérésre megnyitá a’ n. városi polgárságnak jelenleg népszószóllója. Vécsey József ur az emlék felállítására szükséges költségeket kiállítandó aláírást, melly után csak eddig is több ajánlatok ide számítása szerint szinte három ezer forint gyűlt, ’s biztosított reménynél fogva még sokkal többre gyűlendő. —* Ugyanis nemcsak magányosokról tehetni fel, hogy ezen czélt elősegitendik, hanem a’ városi t. előjáróság is, melly ha (mint nem régiben is nemes példáját adá) bánjának élő fijait a’ tudományok ’s szépművészetek pályáján előhaladtakban segíti, haláluk után se fogja visszavonni az érdemesebbeknek megkülönböztetésök ’s tiszteltetésökre segéd kezeit . Örömmel telik el minden jobb érzetűnek lelke ezeknek csak gondolására, annyival inkább bizonyos sikerültek látására! Nem mellőzhetjük ez úttal közönségesen tudatni azt is, hogy a’ helybeli ref. collegiimbeli nemes ifjúság kitűnő lelkesedéssel kíván ezen terv kivitelében részt venni, s elszóllittatván ugyanis derék ’s lelkes tanitójok. Péczely József ur általé’ szókkal: „Városunk némelly lelkes fijai hallhatatlan költőnknek — kit Debreczen fijának, iskolánk nevendékének dicsekedve nevez — a’ korán elhunyt Cső-