Honművész, 1836. január-június (4. évfolyam, 1-52. szám)

1836-03-31 / 26. szám

1300-ban a' londoni városi tanács m­egtiltá a’ készenek használa­tát. Azt álliták t.­i. hogy a'levegőt elrontják; azonban nem sokára meggyőződének, hogy a’vélemény alaptalan; a’ tilalom nem sokáig tartott. 1325-ben kezdének franczia országba kivitetni; 1379-ben első adó vettetett rájok az országban. Europa déli részeiben még ekkor a’ kőszén egészen ismeretlen volt. A’ Skócziában először fel­­­talált bányára 1291-ben a­ domferlinei szerzetesek szabadalmat nyer­tek. A’ nagy nyereség, mellyet ezek belőle húztak, több szövetsé­ges urat példakövetésre bira, ’s ezek a’ bányákat jobbágyaikkal mi­­veltették. Innét származott, hogy a’skót bányászok mindig jobbágyok voltak, ’s a’bányákkal együtt eladathattak, m­ig 1775-ikben III. György végzeménye őket felszabaditá. III-ik Vilmos trónusra keltével 50 száztusl­adó vettetett a’ szén­re,’s ez még minden féle hadi adó, od­voi- ’s kiviteli vámok által terheltetett, mellyek utóbb is meggátolták volna ezen szép szorgalmi ág virágzását. Csak 1831-ben kevesittettek­ meg ezen vámok. Követ­kezők ezen okos rendszernek következményei: 1829-ben a’ szén kivitel — — — 369,747 tonna volt. 1833-ban felemelkedett — — — — 134,448 tonnára. A’ különböző országok behoztak, u. m. Hollandia 1833-ban — — — — — 142,580 tonnát. Dán ország — — — — — — — 74,445 — Német ’s porosz ország — — — — — 94,576 — Franczia ország — ——• — — — — 45,418 — Az egyesült tartományok* — — — — 28,512 — Portugal — — — — — — — —• 13,532 — Olasz hon — — — — — — — 10,000 — 1829-ben a’ gyarmatok felhasználtak — — 128,883 — 1833-ban — — — — — — — — 172,533 — Angol ország jelenleges fogyasztása követke­zőleg oszlik­ fel l$e1re u. m. Belső fogyasztás — — — — — — 13,500,000 tonna Kivitel idegen országokra — — — — 800,000 — Kivitel Izlandba — — —­­ — — 1,900,000 — Bányák fogyasztása — — — — — 3,000,000 — Egyetemes összeség 19,200,000 — Ezen összeség 10 millió font sterlinget ér. A­ szénbányák mivelése Nagybrittanniában nemcsak fontos szorgalmi ágat nyitott, hanem szerencsés befolyása is volt a’ nemzeti gazdagság forrásaira, ’s név szerint a’ tengermelléki kereskedésnek

Next