Honművész, 1836. július-december (4. évfolyam, 53-104. szám)
1836-09-01 / 70. szám
70. Pesten csötörtökön September Kjma 1936. KÖLTÉSZET. Virág Benedek. (Emlékköv ért ek rajzával egy i 11.) Híjába tapsolsz rettenetes halál ! Kik érdemekkel nyertek örök nevet, Kik nem magok hasznoknak éltek, Büszke hatalmad alá nem esnek. VIRÁG. Magyar jeles költőink füzérének ezen egyik legszebb boglárja 1751-ben született Nagybajomban, somogy megyében. Kanizsán és Pécsett járván alsóbb iskoláit, 1775-ben Pesten sz. Pál szerzetébe állott, hol a’ bölcselkedést, azután Pécsett a’ theologiát hallgatta. Áldozó pappá szenteltetvén 1781-ben Székesfejérvárott gymnasiumi tanitó lön, hol 5 év múlva szerzetének eloszlatását élte meg. Folytonos betegeskedése miatt 1794^E^(i^pgalomra lépett, ’s Pestre majd Budára ment lakni, hol szorultl^a^Dfb^i'i^de csendes magányban végzé munkás, hazafisággal teljes’éjjgtél ’l&3b ki január 23-kán. „Nemcsak észt bámultatott, hanem szives emberisége sziveket is tett magáévá. Soha senkinek sem vétett; irótársa nevét irigységből soha sem gyalázta ; fondorkodó pártembere nem volt; gunyjában is jámborság mosolyga. Jeles philosophiai ódaköltő volt, ki nemes ízléssel, válogatott nyelven irta költeményeit, ’s azokban hazafiéi magos erényre buzditá honosait. Mint igazságnak áldozott férjei „magyar századaiban 44 oknyomozással (mint történetírónak tiszte) fejté históriai tárgyait, ’s herodotusi egyszerűséggel beszélé el a’ tetteket, velejét érve mondá mély megjegyzéseit. Elméje Horatius szellemébe hatott, ki ezt igazi romai szinben tudta beszéltetni hű fordítása által nyelvünkön.44—így ir felőle Döbrentei. Valóban olly dicséretek, mellyek bár minden magyar írót dicsőitnének holta után. — Mint honi literator elsőbben lépett fel 1788-ban nehány ódával a’magyar museumban.44 Nyugalomra léptekor szentelheté csak egészen magát a’ magyar literaturának, ’s ennek következtében adá ki 1799-ben Pesten „poétái munkáit 44 — majd ismét másodszor (két könyvben) 1822- ben Pesten , mellyek „magyar Horácz 44 nevezetet szerzenek neki. Későbbi művei: „Poémák 44 Pest, 1811. — „Thalia“ P. 1813. —