Honművész, 1836. július-december (4. évfolyam, 53-104. szám)
1836-09-08 / 72. szám
mert ez a’ társalkodási szabályok szerint tiszteletlenség: szolgák, ha csak szükség nem kívánja, az ajtóhoz közel állapodnak meg.“ Ő szolgának mutatkozik némelly jelenetekben báró Szenderynél (Göde ur), ki az illyetén szerepekre nem alkalmazható, feszes magatartása ’s ügyetlen mozdulatai tekintetéből. György a’ fija (Föld váry ur) kevés érzést ’s öröm-indulatot tüntetett elő titkon eljegyzett nejének (Pályné assz.) megnyerése ’s atyja jóvá hagyásának megtudása után. E’ jeles és kerekebb adás után még több kedvességet nyerhető színmű végzetével éneklének Chyabayné és Páliné assz. kettős dallolt (talán dalt?) ,,a’ hű feleség“ czimű daljátékból. Ugyan ők és Pály ur ,,Eliza és Claudio“ czimű daljátékból egy hármas dalt; Benza ur pedig, a’ pozsoni társaság volt tagja, egy magány-dalt a’tolvajszarkából helyes mimmel’s kellemes hanggal, melly szintén, mint a’ többiek, tetszést aratva tapssal jutalmaztaték.— 6-kán „Harmincz év egy játékos életéből“ érzékeny házi rajzolat 3 fsban (magyarra fordította — ki után? — Jakab István, magyar tudós társaság tagja; a’ hozzá megkívántató diszitményeket festette Varga ur, a’ társaság szinmestere). Ezen igen ismeretes színműnek kivitelére több erő kívántatik, mint mennyit e’jelen társaság személyei, nehányat közűlök kivéve, reá forditának. Említést különösen érdemlő Amalia (P a r á z s ó né assz.), kit nagy betegségéből lett felgyógyulása után gyenge voltán túl erőködve látánk ma is színpadon, és sajnálkozánk rajta. — A’ többiek részéről is mutatkozik némi ipar; de kiviláglott , hogy a’ szerep osztásban a’ színi tehetségre és idomokra kevés ügyelet fordittatott. — 7-kén „Tancréd“ hős daljátékban , Rossini muzsikája és Bántó Sámuel magyarra tétele szerint a’ czimszerepet, minthogy Rossini Tancréd daljait asszony-hangra irá eredetileg, Pályné assz. vitte. Férfias hangja, testállása, tartása, ’s állásai szerencsésiték mai törekvését, ’s tetszést nyert éneklésének azon része , melly az alsóbb hangokra száll. Amenaide (Chyabayné assz.) kellemteljes daljain méltó ámulattal csüghete mindenki. Csengő hangja varázs erővel hat a’ fülre, ’s elégülést és gyönyör-éleményt ada minden hallgatónak. Orbassano (Gödé úr) mai éneklésével azt bizonyitá be, hogy sokkal szerencsésebben áll dal mint nézőjátékokban színpadon. A’ hangászkart Ellinger János a’ budai színháznak volt, jelenleg pedig e’ társaság muzsikamestere vezérli, és pedig dicséretesen; azért méltán csudálkozánk közönségünkön, hogy e’ hangászkar iránt tetszését éppen nem nyilvánítja, holott teljes érdemen kívül ezt a’ gyengébbektől sem szokása megtagadni. ■ 29-ken Kotzebue Ubaldojából magyarosítva „Bocskai, a’ tántorithatlan férjfiú“ nemzeti vitézi színjátéko fsban adaték, miről máskor, mi.gr. sz. és társai. Német játékszín. PESTEN Waldmüllerné assz. vendégjátékait sept. 2 án mint Tanered végzébe ismételt tapsokkal megtisztelve. Szép és mély alt-hangjai őt e’ szerepre különösen alkalmassá teszik. (Legatta assz beteg.) POZSONBÓL. A’ tikkasztó nyári napok ’s porlepte utszáinknak nehezen beszivható tégje különös ingerül szolgálnak arra, hogy városunknak a’ nélkül is vig szeszélyű lakosai minél gyakrabban és számosabban ízleljék künn Pozson regényes berkeiben ’s ligeteiben a’ tisztább éltető levegőt. Most, miután az egek esőt szóró fellegei csukvák előlünk, és elaszott földszintink már régtől mentt az ázástól, színészeink a’ hídon túli szigetben szabad ég alatt mulattatják válogatott darabjaikkal naponként t. közönségünket. — Augustus 26-kán a’ „báléjt“ látok 4. felv. köztetszéssel. 27-kére „Anjoui Margit, vagy az eshami