Honművész, 1838. július-december (6 évfolyam, 53-104. szám)
1838-10-14 / 82. szám
64- rel borittassék be, mi a’ tetőnek jó karban fentartására fölötte sokat tesz , és a’ többszöri javítástól, utan befödéstől felmenti a’ birtokost. — Azon foglalatosság, melly most már tekintetbe jó, ebben létezik: meghatározni a’ háztető magasságát, melly munkálatnál előrelátás szükséges, nehogy a’ fedélnek lejtősége vagy sok, vagy kevés legyen, az az, vagy igen meredek, vagy igen lapos. Ha egy olly épületfalra kellene tetőt készitni, melly trapéz, az az, melly egyik végénél szélesebb , másiknál keskenyebb, ez esetben mindegyik pár szarufa vagy hosszabb, vagy rövidebb volna, hogysem szomszédja, igy tehát a’tető gerincze ferde vonalat képezne. Ha minden pár szarufát bizonyos megalapított szöglet, például 45 fok alatt akarnék lekötni, a’ gerincz nem lehetne vizirányos vonal, ’s igy nem csupán megsértené a’ szemet, de még ezentúl sok akadályt is szülne. Efféle baleseteknél nincs más mód hátra, mint középmagasságot határozni a’ tetők számára , ’s a’ gerinczet vizirányos vonalban vezetni, ekkor azután csak a’ szarufák lejtőssége szenved némi változást. Efféle a’ tetőszerkezményre nézve nem kedvező körülmény ollykor előfordul fél körben elrendezett épitvényeknél is, hol azután a’ középső rész jóval szélesebb, mint a’ két végső rész, azaz, lapos körvonalat képez hátul, midőn ellenben az előli tökéletes félkör. Láthatni ezt a’ bécsi népkertben emelt kávéházon, ’s több más helyen is. A’ rendetlen formájú háztetők telepitése ’s poltozata (Schiftung) nem különbözik a’ rendes alkatúétól, ’s egész különbség csak abban létezik, hogy a’ kiválasztott tetőmagasság szerint készíttetnek a’ mustraszarufák, ’s felzsinórozva leven a’ középső pontirányos vonal azon szarufák számára, mellyek hosszabbak lesznek a’ közönségeseknél; a’ szingerenda, egy reá szegezett deszka által egyik, vagy mindkét felül meghosszittatik, igy nyerik azután valóságos hosszúságukat, valamint a’ fok- ’s ikszek úgy a’ poktolatszarufák is. E’ bánásmódot látni szükséges magánál a’ valósításnál , ha arról tiszta fogalmat szerezni akarunk. Szükséges lesz most már az úgy nevezett kúptetőkről is valamit szóltani, ha bár e’ szerkezményű fedelek ritkábban fordulnak is elő, mint sem a’ közönségesek, ’s ezek jobbadán ugyan azon architectus által javaltatnak, ki az egész nagy épitvényhez dolgozó a’ műterveket, tekintetbe vévén minden körülményt. A’ kúptetők legcsiklandósbb neme az ácsmunkáknak , nem alkalmazhatván annál keresztül érő szingerendákat, mellyek a tetőnek szétválását gátolnák. Ha az épitvény alap kört képez, ez alakot kell felvenni a’ falgerendáknak is, ’s ha kaphatni görbe növésű fákat e’ czélra, azok ide főleg illenek, midőn ellenben egyenes növésű fákat kell használni, azok körvonalban kifaragandók. — Ha a’ fal elég vastag