Honművész, 1839. január-június (7. évfolyam, 1-52. szám)

1839-03-21 / 23. szám

168 Benn — alszik csendesen Szivem menyasszonya , Fején virágfözér, Kajta mátka-ruh­a. Alszik — álmában is Engem ölel, hívét, Ki napleh­unytaig' Lesem felébredtét. Bár búvál keblemen Csak estve távozom , Sötétben ébredtét Úgy sem vigyázhatom ; — Es m­ig az estharang Elbúg hegy-völgyeken Kunyhómba — vállamon Ásóm’, kapám­, viszem. GARAY A. SZORGALOM. Az orosz selyem tenyésztő társaság munkás­sága. — A’ társaság munkássága leginkább a’ Kaukazontúli földek­re van irányozva, mellyek nagy mennyiségű ugyan, de terjedtsé­­gükhez képest még is kevés selymet tenyésztenek. A’ kormány, melly e’ tájakon számos eperfa-ü­ltetvényeket bir , azokat (számuk csak mintegy 760-ra megy) Scheki tartományban, egy 1836-ki április 22-kéről kelt ukasz szerint, bizonyos föltételek mellett a’ társaságnak engedte, és pedig 587 család koronajobbágygyal együtt, kik az eperfa-ültetvények mivelése és selyembogarak tenyésztésére köteleztetnek. A’ társaság ezenkívül még eperfacsemetével (ott Tochmacsarnak nevezik) beültetett 26, és 15 még be nem ültetett de már e’ czélra elkészített kert birtokába is jut; a’ társa­ság azonnal ügyvivőket rendelvén Tiflisbe, gondoskodott a’ tod­­­mocsarok átültetéséről, és első évben a’ még be nem ültetett he­lyek nagy része már megrakatott csemetével. Azonban a’ kertek­­nek és jobbágyoknak átvétele , a’ tartomány fölmérése, a’ fák szá­ma és korának meghatározása, a’ személyek és kormány iránti különféle kötelezéseik följegyzése nem kevés fáradtságba került, és az ügyvivőknek nehány hónapig kellett ide oda utazgatniok. Ezen kertek és embereken kívül még azt is igyekezett a’ társaság kivinni, hogy a’ tartománynak azon lakosai, kik eddig legombolyított selyemben fizeték adójokat, most gubákban fizessék­ le, mellyeket a’ társaság azután határozott áron magához váltana, minthogy alakulása előtt már rendeléseket tett idegen gombolyítok és jobb gépeknek Ge­orgiából hozatására.

Next