Honművész, 1839. január-június (7. évfolyam, 1-52. szám)

1839-05-05 / 36. szám

A sz asphalt használása ép it és eh­n­él. Kiszám­ithatlan időtől fogva már hasznos szolgálatot tön az asphalt az architektúrában, ’s lehet állitni, hogy már az Egyiptu­­tusiak, Görögök és Romaiak ez ásványt tökélyesen ismerek ’s használók is. A’ legismeretesb asphaltgödör Persiában van Schiras - nál a’ Dorag hegyben. A’ Romaiak (Plinius állítása szerint) asphaltto­­kat az Ida-hegyből nyerek. Európában csak két híresebb hely van, honnan azt nyerik: t.i. a’ lobsanni bányák Eisassban, ’s a’ Seyssel, Puy de Dôme tövén , Auvergne-ben. A’ lobsanni hegybányák félszázadnál tovább állnak már mun­kálatban. A’ vállalkozók azonban terv nélkül ’s tapasztalás hiányá­val , tehát csak természetesen ’s különös nyereség nélkül haszná­lók e’ terményt, ’s csak 13 — 16 évtől kezdve. A’ jelen birto­kosok Dournay és társa által jött uj élet e’ bányahasználatba, melly kétségkívül nagy áldozatokat kivánt; mellette azonban, mi­vel e­ szemnek nagy használhatása ’s czélszerűsége mindig világosab­ban fejlik­ ki, biztosítva lehet a’ legjobb sikerről. Tudva van, hogy az asphalt használása majd egész Európában nyert kiterje­dést többféle építési czélra, igy kérdést sem szenved, hogy ha ez ásvány szükséges mennyiségben lesz előteremtve — mi iránt most a’ legjobb kilátások mutatkoznak — *,kelése szünetlen növeked­­ni fog. A’ lobsanni gödrökből vett nyereség (melly bányagödrök közel Straszburghoz, a’ weissenburgi kerületben, Riederrhein departement­­ban fekszenek, ’s mintegy 14/5 német négyszög mértföld lap­tért foglalnak­ el) következő 3 nevezet alatt jő a’ kereskedésbe: 1. ) a’ szurkos földcsipa, ásványkátrán (Bitume malthe , ou , goudron minéral); 2. ) a’ bitumenes ásványragacs (mastic minéral bitumineux) , 3. ) az asphalt-malter (Béton asphaltique). Közönséges légmérsékletben az ásvány­­ kátrán, ha bizonyos rugalmasságot tart is meg (melly neki még kemény hidegnél is megengedi, hogy egyenes, tükröző felületet vehessen­ fel) jó ke­mény, specifi­ai nehézsége 0,90, ha a’ vizet 1,0 nek vészük; ne­hezen ég, sajátságos szagot ad magától, mellynél vastag, nehéz gőzöket taszit­ ki. Vizben éppen nem, alkoholban nehezen olvadó, ’s földolajat ad mint destillatumot, ’s asphaltot hagy maga után. Olajjal ’s facsipával bár­miféle egyesülésbe lép, ’s megmelegitve

Next