Honművész, 1841. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1841-01-28 / 8. szám

8. Pesten csütörtökön januar J­8kán 1841. KÖLTÉSZET. Pápai emlék* Bájjal, miként a' Kéj-istenek , Hölgy, ifjú tánczban Keringenek. A' lányka mind szép , Mind olly dicső; Közöttök még is Legszebbik ő. Legszebbik ő a' Kis csintalan , K­anta lángom Határtalan ! Keringtem én is, Mint a' Jebel , Melly rózsabokrok Kisztt surran­ el. ■ LIgy van ! 's vidám is Vala keblem ; Mert a kis angyal l­ejtett velem. Ha szól a d ajkán Száz kellem ült, Hangjára szívem Megüd vüzutst. 'S im tőle sorsom Már messze vont: Pusztán hagy­ok a’ Kéj­ ’• rózsa-hont. De bár ez édes Udv elbala : Szivemben emlék­ei általa. S 7. ESTI VAN FAI. A* szegénynek képtára* A’ festészet mesterű­veket adott, mellyek tárgyai a’ közönsé­ges csudáink­nak, ’s azoknak, kik őket megpillantják, lelkét ’s ke­

Next