Honművész, 1841. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1841-01-28 / 8. szám
8. Pesten csütörtökön januar J8kán 1841. KÖLTÉSZET. Pápai emlék* Bájjal, miként a' Kéj-istenek , Hölgy, ifjú tánczban Keringenek. A' lányka mind szép , Mind olly dicső; Közöttök még is Legszebbik ő. Legszebbik ő a' Kis csintalan , Kanta lángom Határtalan ! Keringtem én is, Mint a' Jebel , Melly rózsabokrok Kisztt surran el. ■ LIgy van ! 's vidám is Vala keblem ; Mert a kis angyal lejtett velem. Ha szól a d ajkán Száz kellem ült, Hangjára szívem Megüd vüzutst. 'S im tőle sorsom Már messze vont: Pusztán hagyok a’ Kéj ’• rózsa-hont. De bár ez édes Udv elbala : Szivemben emlékei általa. S 7. ESTI VAN FAI. A* szegénynek képtára* A’ festészet mesterűveket adott, mellyek tárgyai a’ közönséges csudáinknak, ’s azoknak, kik őket megpillantják, lelkét ’s ke