Katonai Szemle 1954/2
1954 / 13. szám - OKTATÁS ÉS NEVELÉS - Kovács László őrnagy: A katonai fegyelem lényege és jelentősége
OKTATÁS ÉS NEVELÉS Kovács László őrnagy A katonai fegyelem lényege és jelentősége Az öntudatos fegyelem: a szocialista társadalom törvénye A katonai fegyelemre vonatkozó nézeteink a marxizmus-leninizmus tanításain, a magyar nemzet haladó katonai hagyományain és a Szovjet Hadsereg, valamint a Magyar Néphadsereg e téren kialakult gyakorlati tapasztalatain alapulnak. A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a fegyelem a társadalom osztályerkölcsének egyik legfontosabb eleme. Minden társadalmi rendszer kialakítja a maga fegyelmét. Az elnyomáson és kizsákmányoláson alapuló osztálytársadalomban a fegyelem fegyver az uralkodó osztályok kezében, melynek segítségével megszilárdítják gazdasági és politikai uralmukat a dolgozók felett. Az ilyen társadalomban a kényszer és erőszak a fegyelem fenntartásának legfontosabb eszköze. A társadalmi fejlődés különböző szakaszaiban alkalmazott kényszereszközök is különbözőek: ezek változásával összhangban, a termelési módtól és a munkafolyamat szervezettségétől függően, alakul a társadalmi rendszer fegyelmének jellege is. A társadalmi munka hűbéri szervezete a deres fegyelemre, a társadalmi munka kapitalista szervezete az éhség fegyelmére támaszkodott. Lenin leleplezte azt a burzsoá hazugságot, hogy a fegyelem a kapitalista rendben egyedül a rend fenntartását biztosítja, arra egyaránt szüksége van a tőkésnek és a munkásnak. Lenin megállapítja, hogy a burzsoá kényszerfegyelem csak a dolgozók fokozottabb kizsákmányolását célozza, s egy maroknyi kizsákmányoló kisebbség érdekében felhasználja a gazdasági és gazdaságon kívüli kényszert, a politikai terror, a vallás, a tudatlanság, az ideológiai megfélemlítés és megtévesztés eszközeit. A proletariátus győzelme után, az általa kivívott új társadalmi rendben minden erkölcsi tulajdonság, így a fegyelem is, új tartalommal telik meg. A szocialista fegyelem gyökeresen és elvi alapokon különbözik a kapitalista fegyelemtől. Ez a fegyelem az újonnan létrejött társadalmi kapcsolatok megnyilatkozása, melyek a társadalom, a termelési viszonyok szocialista jellegétől fakadnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme hatalmas történelmi átmenetet vont maga után, a kizsákmányolók által rákényszerített fegyelemből a tudatos és önkéntes fegyelembe. A szocialista fegyelemnek ezeket az új vonásait, a szocializmust építő munkások és parasztok millióinak akarati egységét és tudatosságát hangsúlyozta Lenin a Komszomol III. kongresszusán is. A szocialista fegyelem tudatosságának és önkéntességének alapja magukban a szocialista termelési viszonyokban rejlik, hiszen ez a felszabadult dolgozók elvtársias együttműködésén és kölcsönös segítésén alapul. A szilárd munkafegyelem maguknak a dolgozóknak, a termelés gazdáinak, a kommunizmus építőinek érdeke. Ez biztosítja a magas termelékenységet, az ország