Honvédségi Szemle 1976/2
1976 / 7. szám - Szécsi András alezredes: Szocialista építés - ember és társadalomformálás
A MAGYAR NÉPHADSEREG KÖZPONTI FOLYÓIRATA XXX. ÉVFOLYAM 7. SZÁM JÚLIUS ÖNNÉDSÉGI SZEMLE SZÉCSI ANDRÁS alezredes Szocialista építész ember- és társadalomformálás szocialista, országok társadalmi fejlődése tudatos, szervezett, komplex folyamat. E fejlődés kulcsfontosságú kérdéseinek előtérbe kerülése szoros összefüggésbe van a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak kongresszusával, a társadalmi tudatosság, a tudatos társadalomformálás kiemelkedő eseményével. A sokrétű társadalomelemzés, a marxizmus—leninizmus kipróbált elvei alapján itt fogalmazódnak meg azok a társadalmi-politikai feladatok, amelyeknek megoldása mind közelebb visz bennünket nagy és közös célunkhoz — a munkásosztály történelmi hivatásának teljesítéséhez — a fejlett szocialista társadalom, illetve a kommunizmus megteremtéséhez. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak egymáshoz időben közel eső kongresszusai a szocialista országok gazdasági, politikai, katonai integrációjának fejlődését, bizonyítják. A szocialista fejlődésnek tükröződő időszerű kérdései e kongresszusokon érzékletesen jelzik a fejlett szocialista társadalom építésének közös problémáit, s az osztálynélküli társadalom megteremtése során érvényesülő, mind cáfolhatatlanabbul kifejezésre jutó közös törvényszerűségeket. S e törvényszerűségek között ott van a kulturális forradalom végrehajtásának, a társadalmi tudat gyökeres minőségi átalakításának, az új típusú ember szükségszerű megformálásának törvénye. A forradalom a hatalomban, a gazdaságban, a kultúrában, nem üres formula. E fogalmak mögött milliók és milliók életét, munkáját és magát az embert kell látnunk, aki személyiségében, más emberekkel való sokféle viszonyában mindig tartalmat ad a hatalomnak, s mindig valamely osztály hatalmának, a gazdaságnak s mindig konkrét emberek termelési viszonyai összességének, a kultúrának, amelynek élő valóságában mindig az ember a hordozója, s tárgyiasult formáit mindig az ember tölti meg humánus tartalommal. Ilyenformán teljesen egyértelmű, hogy a társadalomteremtés emberteremtés. A fejlett szocializmus, a kommunizmus nemcsak az ember javára épített társadalom, hanem az ember által létező társadalom is, és nem pusztán a hatalomnak alkotmányban kifejezett törvénye folytán, nem a tulajdon jogi hovatartozása szerint, hanem a maga teljességében éppen azáltal, hogy tagjai szocialista, kommunista emberek. Természetesen a szocialista, a kommunista ember csak a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló viszonyok között formálódik. E gondolatnak ad hangot Óvári Miklós elvtárs „A társadalmi tudat és !