Honvédségi Szemle 1987/1

1987 / 4. szám - KATONAI VEZETÉS ÉS SZERVEZÉS - Az integráció tapasztalatai a keretalakulatoknál (Lengyel László mk. alezredes)

■ Jelentős a káderhiány elsősorban a harcoló és a szakjavító alegységeknél, az egység, magasabb egység törzseknél pedig elsősorban a műszaki, a vegyivédelmi technikusi és anyaggaz­dálkodói beosztások betöltetlenek. Munkánkat egyebek között nehezíti a szakkáderekkel való gondatlan gazdálkodás. Ebből egyesek csak a folyamatos létszámcsökkenést (áthelyezés, átminősítés, beiskolázás, kiáramlás) észlelik. Figyelembe véve a tiszti utánpótlás helyzetét, szorgalmazzuk a tiszti vizsgákra bocsátásokat, a továbbszolgáló és hivatásos tiszthelyettesi állományba vételt, a nyolc hónapos tartalékos tiszti hallgatók hatékonyabb alkalmazását, az ésszerűbb tervezést, munkaszervezést, mint például a fegyvernemi követelményeknek megfelelő, mérő és beszabályozó szakcsoportok létrehozását, s kutatjuk, miként csökkenthetők a meglévő állomány terhei. A technikai eszközök szakszerű kezelése, a technológiai fegyelem alakulása nálunk nem rossz, nemi romlik, bár nem kifogástalan. Évente jelentős anyagi értékek mennek veszendőbe, a figyelmetlen, a gondatlan munka következtében. Ezért is fordítunk figyelmet a kezelők, a szakszerelők és a gépjárművezetők felkészítésére, a szakszerű és fokozott megóvás, a meg­előzés személyi és tárgyi feltételeinek fejlesztésére. Az állandó figyelem, a számos szigorítás és a törődés ellenére nem csökkennek a közúti balesetek. Az elmúlt években a közúti biz­tonság (szolgálati és magán) mutatói nem javultak!!! Az okok között előbb áll az általá­nos katonai és közlekedési fegyelem megsértése és csak utóbb következik a szakmai felkészült­ség hiánya. (A közúti balesetek megelőzésében számításba vesszük a néphadseregi és helyőr­ségi közlekedésbiztonsági tanácsok, a bevezetett főellenőri, ellenőri és helyszínelői rendszer nevelő, tényfeltáró, visszatartó hatását is.) Gyakoriak a fegyver és lőszer őrzésvédelem meg­sértésének esetei, valamint a fegyver­balesetek. ■ A szervezetek korszerűsítésére vonatkozó parancsok és intézkedések bár egyértelműek voltak, a végrehajtás ,,nem ment simán", a követelményekkel és a feladatokkal nem mindenki és nem nyomban azonosult!? A megszokáshoz ragaszkodás, a konzervativizmus, az újtól való tartózkodás, a szemléletváltás lassúsága hátráltatta munkánkat. Átmeneti gondjaink voltak például a mérnök-műszaki szolgálatok - elsősorban a repülőmérnök-műszakiak - fegyvernemektől történő leválasztásával, valamint a híradó javítószervezetek javítószázadokba integrálásával. No, de minden kezdet nehéz és a megszokottól való minden eltérés ellenállást vált ki. Ez természetes, mint ahogy tudomásul kell venni a parancsnokok bizonyos türelmet­lenségét. Figyelembe véve a fegyverzeti és technikai eszközök mennyiségi, minőségi növeke­dését, bonyolultságának fokozódását, megnövekedett üzemeltetési (üzembentartási) igé­nyességét, intézkedni kell a vezető és végrehajtó szakállomány feltöltésére, fokozottabban és célirányosabban kell kihasználni a szakjavító kapacitást, fejleszteni a tárgyi feltételeket, nem utolsósorban gazdagítani a szakállomány technikai ismereteit. Lázár József mk. ezredes ...a keretalakulatoknál Hadműveleti-harcászati magasabbegységünk alárendeltjeinél a szervezeti integrációt elrendelő miniszteri parancs kiadása előtt a mai értelemben vett integrációs törekvésekről, kísérletekről nem beszélhetünk. Az élet természetes rendjében azonban a fegyverzeti és technikai szolgálati ágak között - főleg a javítószerveknél, sőt valamelyest a törzsekben is - már hosszú ideje a harckészültség és a mozgósítás anyagi-technikai biztosítása érdekében, helyileg más-más formában és mélységben, kialakultak a kölcsönös segítségnyújtás és a kor­ 40

Next