Honvédségi Szemle 1994/1

1994 / 1. szám - HADITECHNIKA - Dr. Peták György: A JAS-39 Gripen vadászrepülőgép

függőségét a minimumra csökkenteni, ugyanakkor a Szovjetunió szomszédsága megkívánta a haditechnika legkorszerűbb szintjét. A legfontosabb harcászati tervezési követelmény az volt, hogy a különböző jellegű harcfeladatokra való átállást a repülőgép csak a külső függesztmények cseréjével és a belső komputerek átprogramozásával is képes legyen végrehajtani. Ilyen átállítással a repülőgép képes: • elfogó vadászrepülőgépként tevékenykedni, • földi célokat támadó vadászbombázó feladatokat végrehajtani, • légi és földi műszeres és foto-optikai felderítő repülőgépként repülni. ALAPTÍPUSBÓL­­ EGY SOR VÁLTOZAT A fentiek alapján a JAS-39 Gripenből mint alaptípusból létrehozható egy olyan homogén vadászrepülőgép-park, ami képes alegységként vagy egységenként azonos repülő­ technikával teljesen más jellegű légvédelmi, harcászati támadó­, légitámogató jellegű és felderítő feladatok elvégzésére. Az a tény, hogy maga a repülőgép azonos, megkönnyíti mind a repülőgépvezetők kiképzését, átképzését, mind az anyagellátás, biztosítás tervezését, szervezését és végrehajtását. A másik nagyon fontos harcászati követelmény az volt, hogy a veszélyeztetettségi időszakban a repülőgépeket szét lehessen telepíteni kis csoportokban (2-3 repülőgépenként) az egész ország területére, és országúti felszállópályákról, 1000-1200 méteres egyenes útszakaszokról szétszórtan üzemeltetni. Az teljesen nyilvánvaló, hogy háborús konfliktus esetén az ellenség igyekezni fog akár hagyományos csapásmérő eszközökkel is a repülőterek felszállópályáit használ­hatatlanná tenni. Ez egyben azt is jelenti, hogy ilyen esetben a légierő még üzemképe­sen is a földön marad. Korábban, a VSZ időszakában is voltak kísérletek a MIG-21-eket országúti bázisokra széttelepíteni. Azonban a MIG-21 nagy leszálló se­bessége, a hosszú kifutási úthossz miatt az iránytartás nehézségei olyan leszállópályát igényeltek, ami már szinte megfelelt a repülőtér követelményeinek, így ez nem volt igazán megoldható. A Gripen kis leszálló sebessége, amit a kis súlya és kedvező aerodinamikai adottságai tesznek lehetővé, ezt a problémát nehézség nélkül, biztonságosan képes meg­oldani. Ehhez a témakörhöz szervesen kapcsolódik a repülőgép üzembentartási szük­séglete. A repülőgép tervezésénél figyelembe vették, hogy minden elektronikus, elektro­mos, hidraulikus és pneumatikus rendszer beépített önellenőrző alrendszerrel rendelkezzék. Ezek a működés során állandó adatgyűjtést végeznek és az adatokat összehasonlítják a követelményekkel. Leszállás után, a repülőgép ismételt előkészítése során a technikus részére az adatrögzítő kijelzi az üzemképességet, illetve az üzemképességi problémát, amit vagy fedélzeti utánszabályozással vagy berendezés­cserével kell elhárítani. Ehhez semmilyen gépesített földi kiszolgáló eszköz nem szük­séges. A földi ellenőrzést szintén fedélzeti beépített energiaforrás biztosítja. Mindez lehetővé teszi a földi kiszolgáló állomány minimálisra csökkentését, illetve, hogy egy széttelepítési körletben repülőgépenként egyetlen technikus, illetve az újratöltést, újrafegyverzést végző segéderő 4-5 fő sorkatona képes legyen a repülőgépek kiszol­gálására, ismételt harci feladatra való előkészítésére. A repülőgép teljesen különböző feladatok végrehajtásához való alkalmasságát a tervezés során egyrészt az alapváltozat kialakításával, másrészt az alapváltozathoz a

Next