Honvédségi Szemle 1994/2
1994 / 11. szám - HADTÖRTÉNELEM - Dr. Pataky Iván: Magyarország bombázása a második világháborúban
térségében nagyobb magyar és német vadászkötelékekre számítottak, ezért vadászgépeik zömét a magyar főváros légterébe irányították. A bombázó kötelékek Bosznia-Hercegovina felett vették fel a zárt harcrendet, a ,,Bomberpulk Combat Box"-ot. Egy-egy „Combat Box”-ban általában egy-egy BG, de legalább két század repült együtt. A gépek szoros, zárt kötelékben repültek. Bombázáskor még jobban összezárkóztak. Egy amerikai nehézbombázóban 10-12 db, 12,7 mm-es nehézgéppuska volt elhelyezve. Ezért egy „Bombát Box” szinte áthatolhatatlan tűzfüggönyt tudott maga köré vonni. Nagyon megkeserítette a támadó magyar-német vadászgépek életét. Pilótáink mégis merészen és bátran támadták a gépeket. A célterületet általában először gyorsjáratú gépek speciális célkijelölő bombákkal behatárolták. A célterület elérésekor, meghatározott parancsra legtöbbször, automatával indított sorozatvetéssel oldották a bombákat. Egy „Combat Box” által kioldott bombamenynyiség szőnyegszemen (innen a név: „szőnyegbombázás”, „bombaszőnyeg”) beterítette és rombolta a kijelölt célt. Legalábbis elméletileg. Mert a gyakorlatban az erős légvédelmi tűz, a gyakorlatlan hajózók és egyéb okok miatt nagyon sokszor alaposan „elcsúszott” a bombaszőnyeg, így például 1944. április 3-án a ferencvárosi rendező pályaudvarra ledobott bombaszőnyegek bombái a Nagyvárad tértől Soroksárig szóródtak szét. Azprilis 13-án Budapesten viszonylag pontosabban céloztak. A Győrt támadó kötelék a harcparancshoz viszonyítva 13 perccel korábban ért a város fölé és vetett 349,9 tonna bombát a célra. A bombatámadás sikeresnek volt mondható. Mindkét kijelölt célt súlyosan megrongálták... De a pontatlanságra alaposan ráfizettek. A kijelölt vadászbiztosítással nem tudtak együttműködni és a német vadászgépek aznap négy B-17-est lelőttek. Budapest felett kemény légi harcok robbantak ki. A légvédelmi tüzérség is hatékonynak bizonyult. Mindent összevetve, április 13-án az amerikaiak Magyarország térségében - saját jelentéseik szerint - 4 db B-17-est, 8 db B-24-est és 2 db P-47- es vadászgépet vesztettek. A magyar vadászok számlájára aznap nyolc igazolt és egy nem igazolt légi győzelmet írtak. Az említett B-17-eseket a bécsi körzet német vadászgépei lőtték le. A szövetséges vezérkarok a bombázások fontossági sorrendjét az alábbiak szerint határozták meg: repülőgépgyárak (mind motor, mind sárkány, illetve alkatrész- például golyóscsapágy) gyártás, vasúti közlekedés, hálózat; kőolaj-feldolgozás, műbenzingyártás; alumíniumipar, gumiipar, harckocsigyártás stb. Az eredeti felsorolásból csak a tengeralattjáró-gyártást hagytam ki, mivel az volt a listán az egyetlen, amely Magyarországot nem érintette. A sorrend esetenként változott. 1943 második felétől 1944 áprilisáig a vadászrepülőgép-gyártás szerepelt a „kiemelt” első helyen. Ehhez kapcsolódott az első két magyarországi támadás is április 3-án és 13-án. A partraszállás előtti hetekben a vasutaké lett a főszerep. Június közepétől egészen a háború végéig pedig a német - és természetesen a magyar - kőolaj-feldolgozás és a német műbenzingyártás lépett az első helyre. Ezzel párhuzamosan a többi cél is rendszeresen felkerült a meghatározott, kijelölt célpontok közé. Magyarország tranzitországként játszott kiemelten jelentős szerepet a német háborús erőfeszítésekben. És mivel a szövetségesek elsősorban a német hadigazdaság gerincét akarták végleg megroppantani, a magyarországi bombatámadásokat is ennek rendelték alá. Minden támadás valamilyen formában kapcsolódott a Németország elleni légi hadműveletekhez.