Honvédségi Szemle 1995 - Különszám

A következő évezred harci repülőgépe Saab JAS 39 Gripen (Rainer Selisko)

91 ken” bevezetése óta a svéd légierő ki­zárólag hazai gyártmányú harci repülő­gépeket rendszeresít. A feladatok nagy részét a Viggen különböző altípusaival hajtották végre. Katonai szempontból szükségessé vált a Viggen típus lecse­rélése egy negyedik generációs harci gépre. Ez 1980-ban olyan döntésre késztette a parlamentet, hogy megbí­zást adjon egy olyan repülőgép kifej­lesztésére, amely minden egyes beveté­si módra:­­Jakt, Attack, Spanning - JAS - Jagd (vadász), Angriff (támadó), Aufklärung (felderítő) alkalmas legyen. Négy neves svéd vállalkozásból ala­kult meg a Saab vezetése alatt a nagy JAS­AB csoport, amelynek felelősségi területeit az alábbiak szerint osztották fel: 1. A Saab Military Aircraft Linkö­­pingben a repülőgép kifejlesztéséért és kipróbálásáért, a rendszer integrációjá­ért, a gyártás üzemeiért, a leszállításért és a komplett gépek üzemeltetésért fe­lelős. 2. Az Ericksson Radar Electro­nics fejleszti és készíti az elektromos berendezéseket. 3. A Volvo Aero Cor­poration végzi a hajtóművek kifejlesz­tését és kivitelezését. 4. A FFV Aero­­tech AB-t az ellenőrző-karbantartó technikai segédberendezések kifejlesz­tésével és elkészítésével, valamint a ké­sőbbiekben az első technikai üzembe helyezésekkel bízták meg. Már 1981 közepén bemutatták első ajánlatukat a svéd haderő Beszerzési Hivatalának (Försvarets Materielverk - FMV), amely 1982 nyarán öt prototípus, vala­mint az első 30 darabból álló sorozat kifejlesztésére és megépítésére szólt. Később további 110 darab gép megren­delésére született döntés. A prototípus próbarepülését 1988. december 9-én hajtották végre. 1989. február 2-án a repülőgép a hatodik pró­barepülés folyamán, leszállás közben a linköpingi üzemi repülőtér területén a „Fly-by-wire”-rendszer programpara­­méter-meghibásodása miatt szerencsét­lenül járt. A sorozatgyártás első repülő­gépének berepülésére 1992. szeptem­ber 10-én került sor. A legyártott gépe­ket azonban a Saab visszatartotta, hogy a teszt­programban keletkezett hiá­nyosságokat kiküszöbölje. 1993. au­gusztus 8-án a sorozatgyártás második repülőgépe Stockholm felett egy légi bemutató alkalmával lezuhant. A hiva­talos baleseti jelentés szerint az ese­mény a pilóta túl gyors és erős kor­mánymozgatása miatt következett be. A pilóta katapulttal megmenekült. A kormányzási software-program átdol­gozása után, négy és fél hónap múlva, ismételten megkezdődhettek a repülési próbák. 1995 áprilisáig 1726 próbarepülést sikerült végrehajtani, amely a tervezett összrepülés 75 százaléka. A próbarepü­lési programot 1995-ben fejezik be. A repülőgéppel szemben támasztott leg­több igény gyakorlatilag megvalósult. A legfontosabb paraméterek (tolóerő, sebesség, hatótávolság, emelkedési se­besség, manőverező képesség és egye­bek) 10-15 százalékkal meghaladták az elvárásokat. SZERKEZETE A Saab JAS 39 Gripen sugárhajtó­műves, középfedélzetű, deltafelfüg­gesztésű, Canard-szárnyas repülőgép. (A Canard-szárny a fő deltafelfüggesz­tésű szárny előtt elhelyezett úgyneve­zett kacsaszárny.) A repülőtest elemei 30 százalékban szénszálas átszövésűek. Ezzel a könnyű és ellenállóképes anya­gú kivitelezéssel készülnek többek kö­zött a szárnyelemek, az előszárny, az irányítómű és minden nagyobb nyí­lászáró és lefedő részegység. A törzs a nagy hordozófelület és ke­resztmetszet tartományba tartozik. A levegő-beömlő nyílások a törzs két ol­dalán a pilótafülke magasságában talál­hatók. A törzs végén két nagy féklapát helyezkedik el. A törzs alatt hátra irá­nyított fedélzeti fegyver, amögött a központi külső felfüggesztési csomó­pontok találhatók. A modern katapult­tal felszerelt pilótafülke a teljes beüve-

Next