Honvédségi Szemle 1996/1-12. füzet

1996 / 9. füzet - Dr. Szakály Sándor: A magyar királyi honvéd Hadiakadémia parancsnokai (1919-1944)

1919 és 1920 között a szegedi katonai körlet parancsnokságán szolgált, majd a Hadiakadémia hallgatója lett 1920 őszén. A Hadiakadémia elvégzését követően a Hon­védelmi Minisztériumba került, és 1925. május 1-jével vezérkari őrnaggyá nevezték ki. A „mindennemű népfelkelői szolgálatra alkalmatlan" egészségügyi minősítéssel bíró Berger Károlyt elöljárói kiválóan képzett, a szervezéshez értő tisztnek tartották és a szol­gálatban való meghagyását, illetve a vezérkari testületben való megtartását javasolták. Az 1925 februárjától a HM III. (anyagi) csoportfőnökségén szolgáló törzstiszt 1927. május 1-jével a HM VI-4. (4. vkf.) osztályra került és ott szolgált 1929. szeptember 1-jéig. Az 1929. május 1-jével vezérkari alezredessé kinevezett Berger Károly 1929 szeptemberétől 1932. augusztus 1-jéig volt a Hadiakadémia hadműveleti vezérkari szolgálat tanára. E beosztásából átkerült a HM 3/c. osztályára, melynek 1933. május 1-jétől a vezetője lett és ilyen minőségében szolgált ott 1937. május 1-jéig — november 1-jétől vezérkari ezre­desi rendfokozatban. 1937. május 1-jével nevezték ki a HM anyagi csoportfőnök­helyettesévé és az maradt 1938. június 15-éig. Közben az elnevezés HM III. csoportfő­nökségre módosult. 1938. június 15-e és 1939. január 10-e között a Hadilevéltár állományában volt, amikor kinevezték a Hadiakadémia parancsnokává. Mint ilyen érte el a tábornoki rendfo­kozatot 1939. november 1-jével. 1941. november 1-jéig töltötte be a Hadiakadémia pa­rancsnoki beosztását, ekkor az államfő kinevezte a VI. hadtest parancsnokává. Hadtesté­vel részt vett a keleti hadszíntér hadműveleteiben előbb a 3. hadsereg megbízottjaként, 1943. augusztus 1-jétől kinevezett parancsnok. 1941. november 1-jével lett altábornagy, majd 1944. január 1-jével vezérezredes. A 3. hadsereg éléről 1944. május 15-ével az 1. hadsereg élére került és 1944. augusztus 1-jéig működött mint hadseregparancsnok. Augusztus 1-jei felmentését követően az úgynevezett tábori póthadsereg parancsnoka lett, majd a HM átszervezésével bízták meg. A nyilas-hungarista hatalomátvételt követően, 1944. október 16-ával kinevezték honvédelmi miniszterré és a Honvéd Vezérkar főnökévé. A honvédség átszervezése foly­tán 1944. december 20-ától honvédelmi miniszter és a Honvédség Főparancsnoka volt, ami gyakorlatilag a Honvéd Vezérkar főnöki tisztét takarta. 1945. március 28-án elhagyta Magyarországot és 1945. május 1-jén amerikai hadi­fogságba került. Mint háborús bűnöst kiadták Magyarországnak, melynek újjászerveződő honvédsége 1945. június 19-ével soraiból kicsapta és lefokozta. Mint a Szálasi-per VII. rendű vádlottját a budapesti Népbíróság kötél által végrehajtandó halálbüntetésre ítélte. Az ítéletet helybenhagyták és 1946. március 12-én Budapesten végrehajtották. LÁSZLÓ DEZSŐ Beregfy Károlyt a Hadiakadémia parancsnoki beosztásában vitéz László Dezső, egy több mint tíz esztendős vezérkari szolgálattal rendelkező tábornok követte. A nevét 1925-ig Laucsekként használó tábornok 1893. július 23-án született Lovászpatonán Laucsek Gyula népiskolai tanító és Pischl Izabella gyermekeként. Az elemi iskola elvég­zését követően került Kassára a cs. és kir. katonai alreáliskolába 1903-ban. Az iskola 1904-ben Kismartonba került, így a második, harmadik és negyedik évfolyamot már ott végezte a fiatal fiú. 1907-1908-ban a cs. és kir. katonai főreáliskola (Morva- Fehértemplom) első évfolyamát végezte, ahonnét 1908-ban átkerült a budapesti cs. és kir. gyalogsági hadapródiskolába, a második évfolyamba. Annak elvégzését követően 14

Next