Honvédségi Szemle 1998/2
1998 / 12. szám - FÓRUM - Dr. Oroszi Antal: Sólyom László altábornagy, a demokratikus magyar hadsereg első vezérkari főnöke
Új Honvédségi Szemle kinthető. Mindemellett... a népi demokrácia jelenlegi fejlődési fokozatában minden előfeltétele megvan annak, hogy az országot védképes állapotba helyezhessük. ” 1948-tól kezdődően fokozatosan kiéleződött a nemzetközi helyzet. A Kremlből irányított sztálini koncepciónak megfelelően a Komintern Tájékoztató Irodája elítélte a „renitenskedő” Jugoszláv Kommunista Pártot, mert a szocializmus építésének sajátos, önálló jugoszláv modellje nem egyezett a „nagy testvér” elképzelésével. Tito rövidesen „láncos kutyává" változott és ellenség lett, akivel le kell számolni. A NATO megalakulásával kiéleződött a harc a két tábor között, s közelinek látszott a háború kirobbanásának lehetősége. A háborús helyzet éleződésével egyidejűleg az osztályharc is szükségszerűen egy durvább módszerekkel folyt. Ez a körülmény fokozott éberséget és felkészülést kívánt meg, megkövetelte többek között a hadsereg, az államapparátus megtisztítását a kétes vagy az ellenséges elemektől. Ebben szerepet játszott az osztályharc éleződéséről szóló elmélet helytelen, merev alkalmazása, túlhajtása, a hibák mögött az ellenség keresése és mindenáron való felszámolása. Ez kialakította a legfelső vezetésben, s majdnem minden fokon a bizalmatlanság és a gyanakvás légkörét, a törvénytelenségek elszaporodását. Mindez kihatott a hadsereg helyzetére, a katonai vezetés módszereire is. A hadseregfejlesztés felső szintjén 1948. április 1-jével a HM Katonai Csoportját főcsoporttá fejlesztették 12 osztállyal. Létszáma: 170 tiszt, 59 tiszthelyettes és 136 polgári alkalmazott volt. Ezzel egyidejűleg a HM Nevelési és Kulturális Alcsoportot 18 főről 100 főre egészítették ki. Ennek bázisán alakult meg a következő évben a Politikai Főcsoportfőnökség a HM másik, meghatározóan fontos szerve. 1948 júniusában a két párt egyesülésével, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megalakulásával határozott lépések történtek a hadsereg pártirányítására, a pártállam-párthadsereg koncepció megvalósítására. 1948. szeptember 9-én Farkas Mihály pártfőtitkárhelyettes, az MDP Államvédelmi Bizottság Katonai Albizottság elnöke honvédelmi miniszter lett. Erről Rákosi Mátyás a múlt évben megjelent visszaemlékezésében a következőket írja: „ 1948 augusztusában javasoltuk, hogy a Parasztpárt adja át nekünk a honvédelmi miniszteri tárcát, amely Veres Péter kezében érthetően nem volt alkalmas, hogy betöltse feladatát. Honvédelmi miniszterül a párt Farkas Mihályt jelölte, aki határozott, szervezni tudó, erélyes ember volt, s nagy ambícióval látott hozzá ehhez a feladathoz. Szaktudása persze ehhez a feladathoz nem volt, de szorgalmasan kezdett tanulni... pártunknak nem voltak jó katonai szakemberei, de abban reménykedtem, hogy a szovjet tanácsadók segítségével hamarosan kinevelődnek az új káderek. Emiatt külön kértem Sztálint, hogy a többi népi demokráciák mellett alaposan le lévén maradva, segítsen nekünk ezt azzal behozni, hogy jó katonai tanácsadókat bocsát rendelkezésünkre. Sztálin ezt meg is tette." 1948 októberében már meg is érkeztek az első szovjet tanácsadók, először a fegyvernemi szemlélőségekre, majd 1949-ben vezérkar szerveihez. Ezzel egyidejűleg megjelentek a különböző szabályzatok és szakkönyvek oroszról magyarra fordítva. A párt Katonai Albizottsága 1948. novemberi ülésén állást foglalt, hogy a HM Katonai Főcsoportfőnökségéből vezérkart kell létrehozni. Az 1948. december 3-i minisztertanácsi ülésen döntés született, hogy Sólyom László altábornagy legyen a Honvéd Vezérkar főnöke. A párt Katonai Albizottsága december 14-i ülésén hallgatta meg Sólyom Lászlót az új vezérkar megalakításának néhány elvi és módszertani kérdéséről, többek között az új vezérkarral szemben támasztott követelményekről, a tisztek magasabb képzéséről, az új vezérkar szervezetéről, munkamódszereiről. A jelentés után Farkas Mihály