Honvédségi Szemle 2002/1
2002 / 1. szám - HADTÖRTÉNELEM - Szakály Sándor: A Magyar Királyi Honvéd Vezérkar főnökei 1919. augusztus 12-1945. május 9.
HADTÖRTÉNELEM ezredesi rendfokozatban. 1940. november 1-jével nevezték ki a 2. gépkocsizó dandár parancsnokává, majd 1941. május 1-jével tábornokká. 1941. augusztus 1-jével megvált a beosztásától és a m. kir. 1. hadsereg vezérkari főnöke lett. Három hónap elteltével, 1941. november 1-jével új beosztásba került, a Honvéd Vezérkar hadműveleti csoportfőnöke lett. 1943. február 1-jével altábornaggyá és a HM anyagi főcsoportfőnökévé nevezték ki. 1943. augusztus 1-jével háromhavi egészségügyi szabadságra küldték, nyugállományba helyezése került szóba. 1943. november 1-jével a nyugállományba helyezés helyett a m. kir. II. honvéd hadtest parancsnokává nevezték ki, és töltötte be beosztását 1944. április 19-ig, amikor is a Honvéd Vezérkar főnöke lett 1944. május 10-ével. 1943. augusztus 1-jei ranggal vezérezredessé nevezte ki az államfő. A nyilas-hungarista hatalomátvételt követően röviddel - beosztásából 1944. október 16-ával felmentették - átment a szovjet csapatokhoz, és Moszkvába került. Résztvevője lett az ottani tárgyalásoknak és az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere lett. 1944. december 23. -1946. február 21. között a Honvéd Vezérkar főnöke is volt, miniszteri tisztétől 1945. november 15-ével vált meg. 1946. szeptember 1-jétől nyugállományban volt. 1949. március 25-én hűtlenség vádjával előzetes letartóztatásba helyezték, és a vizsgálati fogságot követően a Budapesti Katonai Törvényszék 1950. június 9-én életfogytig tartó fegyházra ítélte főbüntetésül. 1957. december 4-én kegyelemmel szabadult. Élete hátralevő éveit Balatonfüreden töltötte, s ott hunyt el 1968. július 23-án. BEREGFY KÁROLY VEZÉREZREDES A nyilas-hungarista hatalomátvétel napján a rádión keresztül Beregfy Károly vezérezredest hívták Budapestre. Az új hatalom vele számolt mint a legfontosabb katonai vezetővel. 1944. október 16-ával honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke lett egy személyben. Beregfy Károly 1888. február 12-én Cservenkán látta meg a napvilágot Berger Károly cipész és Mégl Mária gyermekeként. Az elemi és a középiskolai évek után a temesvári cs. és kir. gyalogsági hadapródiskolába került 1904-ben, ahol három esztendő után azon növendékek közé került, akiket a tanáraik a katonai akadémiára is érdemesnek találták, és így 1907-ben megkezdhette tanulmányait a bécsújhelyi cs. és kir. „Terézia” Katonai Akadémián, amelyet 1910-ben fejezett be, és avatták augusztus 18-ával a cs. és kir. 46. gyalogezredhez hadnaggyá. A világháborúban ezredével vett részt, és többször súlyosan megsebesült az 1914. augusztus 1. óta főhadnagyként szolgáló tiszt. 1917-ben elvégezte a laibachi vezérkari tanfolyamot, és vezérkarhoz beosztott tisztként szolgált. 1917. szeptember 1-jétől századosi rendfokozatban. Az összeomlást követően a 23. honvéd hadosztály parancsnokságán, illetve a csongrádi gyalogezredben szolgált Szegeden. Volt zászlóalj- és ezredsegédtiszt, a Vörös Hadseregnek is tagja volt. 1919-1920. között a szegedi katonai körletnél szolgált, majd a Hadiakadémia hallgatója lett 1920-1921 között. A vezérkari képzést követően a Honvédelmi Minisztériumba került, és 1925. május 1-jével vezérkari őrnagy lett. 1927. május 1-jével került át a HM VI-4. osztályra, ahol 1929. szeptember 1-jéig teljesített szolgálatot. E beosztásából került át az 1929. május 1-jével vezérkari alezredessé ki-