Honvédségi Szemle 2002/1
2002 / 1. szám - HADTÖRTÉNELEM - Szakály Sándor: A Magyar Királyi Honvéd Vezérkar főnökei 1919. augusztus 12-1945. május 9.
ÚJ HONVÉDSÉGI SZEMLE amikor is felmentették, és 1943 február 1-jével nyugállományba került. Még 1939. március 13-án megkapta a magyar királyi titkos tanácsosi méltóságot, 1940. május 1- jével tüzérségi tábornok lett. A német megszállást követően röviddel bátyjával, dr. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel együtt német őrizetbe került, és Mauthausenbe szállították. 1945. májusi szabadulása után nem tért vissza Magyarországra, 1948. április 29-én az ausztriai Vöcklabruckban hunyt el. WERTH HENRIK NYUGÁLLOMÁNYÚ ALTÁBORNAGY Keresztes-Fischer Lajos felmentését követően az államfő Werth Henrik nyugállományú altábornagyot nevezte ki a Honvéd Vezérkar főnökévé, akit 1938. szeptember 29-ével reaktiváltak és 1936. szeptember 30-i ranggal gyalogsági tábornokká neveztek ki. Werth a Magyar Királyi Honvédség egyik legképzettebb, legambiciózusabb tábornoka volt. Werth Henrik 1881. december 26-án született Rezsőházán Werth Lőrinc gazdálkodó gyermekeként. A polgári iskola négy osztályának elvégzését követően került a bécsi cs. és kir. gyalogsági hadapródiskolába, ahol 1897-1901. között tanult. 1901. augusztus 18-án avatták hadapród-tiszthelyettessé a cs. és kir. 60. gyalogezredhez, ahol századszolgálatot teljesített, illetve az egyévi önkéntes iskola tanára, az altiszti iskola parancsnoka volt. A szorgalmas fiatal tiszt 1905-ben kezdte meg tanulmányait a bécsi cs. és kir. hadiiskolán, és végezte el azt „igen jó” összeredménnyel 1907-ben. 1907. november 1-jével lett főhadnagy az 1902. november 1-jétől hadnagyként szolgáló Werth, aki 1908 májusától 1909. október 31-ig a m. kir. 81. honvéd gyalogdandár vezérkari tisztje volt. Azt követően két esztendeig az V. honvédkerületi parancsnokságon volt vezérkari tiszt a közös hadsereget a magyar királyi honvédségre cserélő, 1911. november 1-jétől már vezérkari századosi rendfokozatban szolgáló Werth Henrik. 1911. november 1-jével a Honvédelmi Minisztérium 1. osztályára került beosztottnak, és ott szolgált 1913. augusztus 31-ig. 1913 szeptemberében a honvéd felsőbb tiszti tanfolyam tanára lett. A háború kitörését követően különböző honvéd seregtestek vezérkari tisztje, illetve vezérkari főnöke volt, s közben 1916. augusztus 1-jével vezérkari őrnagy lett. A háború második felében volt gyaloghadosztály vezérkari főnök, szolgált a hadsereg főparancsnokságán és az összeomlás előtti utolsó napokban nevezték ki vezérkari alezredessé. A Monarchia szétesését követően magyar állampolgárságú tiszttársai ezreihez hasonlóan hazatért és szolgálatra jelentkezett. A Vörös Hadsereg létrejötte után is szolgálatot vállalt, a 7. hadosztály parancsnokaként működött. Egyes adatok szerint a Tanácsköztársaság összeomlását követően rövid ideig román fogságot szenvedett, majd a fővezérségen teljesített szolgálatot. 1920-1921 között a Ludovika Akadémia tiszti továbbképző tanfolyam néven működő hadiakadémia tanára volt az 1920. szeptember 1-jével vezérkari ezredessé kinevezett Werth Henrik. Tanári működése után a 7. kerékpáros zászlóalj parancsnoka lett 1922. február 6-ig. Azt követően a vezérkar hadműveleti osztályán szolgált, melynek 1923. január 15-ével vezetője lett. A HM VI-1. osztály éléről 1926. január 1-jével (másutt 1925. december 5-ével) került a hadiakadémia (akkor budapesti szabályzatismertető tanfolyam) parancsnoki posztjára, és lett azon év november 1-jével tábornok. 1931. szeptember 1-jéig állt Werth a vezérkari tiszteket képző intézmény élén, melyet követően a pécsi m. kir. 4. honvéd