Honvédségi Szemle 2003/2

2003 / 8. szám - FÓRUM - Al-dunai várak. 3. - Újlak (Takács Tibor)

ÚJ HONVÉDSÉGI SZEMLE Május 30-án már Győrben van, hama­rosan Budán, levelet ír a pápának, meg­írja, hogy Hunyadi János, ha a pápa kül­dene 20 ezer lovast és miután a burgun­­diai fejedelem ígéretet tett arra, hogy tíz­ezer lovassal és tízezer gyalogossal jön, s ha Aragónia királya 10 ezer lovast, s Itália más városai is tízezer lovast és gya­logost küldenének, akkor ő is kiállít saját költségén húszezer katonát és Szerbia despotája is ad tízezer harcost, akkor ez 100 000 főnyi sereg lenne! Hunyadival jól megértette magát, mert bevonta a kormányzó minden dolgába, s meghívta a nyílt és titkos tanácskozá­sokra. C­sak ennyit kell elmesélni Ka­­pisztránról és a korról, ami feltét­lenül szükséges Újlak történeté­nek elmondásához. 1456 volt a háború éve. 1456. február 6-án Budára érkezett a pápa küldötte Juan Carvajal és 15-én ki­hirdette a keresztes hadjáratot. A pápai bulla propagálásával Kapisztránt bízta meg. A király, biztos ami biztos, június első napjaiban Bécsbe távozott, a főurak visszahúzódtak, Hunyadi pedig leutazott a délvidékre, hiszen II. Mehmet százezer hit harcosával megindult Nándorfehérvár ellen. De az ostrom elmesélése majd Nándorfehérvárnál történik. Most annyit, a vár védelmét Szilágyi Mihályra bízta Hunyadi, s ötezer katona készült a török fogadtatására. Kapisztrán június 21-29. között Újla­kon tartózkodik. Szerette ezt a várat. Sokat szemlélő­dött a folyóra néző bástyán. A végtelen Isten hívását érezte ki a ha­talmas folyamból. És tudta, amerre a fo­lyó sétál, arra vannak a törökök. Felsze­relt öt hajót, s vele volt ötszáz hívő lélek. Ezekkel indult Nándorfehérvár alá. Hamarosan kezdetét vette a csata. Ekkor azonban Kapisztrán megbetege­dett. Régi vesebaja jött elő. Újlaki Mik­lós, a macsói bán Újlakra küldte Kapiszt­ránt, hogy szedje össze magát testben és lélekben. Carvajal is vele ment. Egyes feltevések szerint Újlaki Miklós felismerte, hogy Kapisztránnak már csak hetei vannak hátra, és azt akarta, hogy az ő várában haljon meg a szentéletű. Megírták, hogy valóságos házi őrizet­ben tartották, de igaz, már menni sem tu­dott. Az is elterjedt, hogy parancsot adott hű embereinek, ha meghal Kapisztrán, azon­nal temessék el az újlaki várban. De a szegény ferences annyira elanyátlanodott, hogy imáit is társai mondták helyette. Giovanni da Tagliacazzo maradt mindvé­gig mellette. De arra a hírre, hogy Újlakon várja gyógyulását Kapisztrán, rengeteg idegen jött áldását kérni. Meg akarták érinteni, úgy gondolták, hogy az érintése csodát tesz. És a harc felfokozott időszakában sokan akarták a csodát, a gyógyulást. A nép egyre gyülekezett, már-már lázon­gott, mert nem akarták elhinni, hogy a csodatevő szent beteg lehet. Mindenáron látni akarták. Kapisztrán e szavakkal kérte társát, Tagliacazzót: „Fiam, ne hagyj magamra, egyedül vagyok, nincs mellettem senki az olasz testvérek közül, aki, ha meghalok, lefog­ja a szemem. Gondoskodj arról, hogy a könyveim kerüljenek vissza a tartomá­nyomba, te meg maradj mellettem. Szol­gálj türelemmel, ha meggyógyulok, együtt megyünk Budára, új lelkek gyűj­tésére...” Betegsége megrendített mindenkit. Még a király is meglátogatta a győze­lemmel végződött csata után. Már októ­beri levelek úsztak a Dunán. A király elé

Next