Honvédségi Szemle 2003/2
2003 / 8. szám - FÓRUM - Al-dunai várak. 3. - Újlak (Takács Tibor)
ÚJ HONVÉDSÉGI SZEMLE Május 30-án már Győrben van, hamarosan Budán, levelet ír a pápának, megírja, hogy Hunyadi János, ha a pápa küldene 20 ezer lovast és miután a burgundiai fejedelem ígéretet tett arra, hogy tízezer lovassal és tízezer gyalogossal jön, s ha Aragónia királya 10 ezer lovast, s Itália más városai is tízezer lovast és gyalogost küldenének, akkor ő is kiállít saját költségén húszezer katonát és Szerbia despotája is ad tízezer harcost, akkor ez 100 000 főnyi sereg lenne! Hunyadival jól megértette magát, mert bevonta a kormányzó minden dolgába, s meghívta a nyílt és titkos tanácskozásokra. Csak ennyit kell elmesélni Kapisztránról és a korról, ami feltétlenül szükséges Újlak történetének elmondásához. 1456 volt a háború éve. 1456. február 6-án Budára érkezett a pápa küldötte Juan Carvajal és 15-én kihirdette a keresztes hadjáratot. A pápai bulla propagálásával Kapisztránt bízta meg. A király, biztos ami biztos, június első napjaiban Bécsbe távozott, a főurak visszahúzódtak, Hunyadi pedig leutazott a délvidékre, hiszen II. Mehmet százezer hit harcosával megindult Nándorfehérvár ellen. De az ostrom elmesélése majd Nándorfehérvárnál történik. Most annyit, a vár védelmét Szilágyi Mihályra bízta Hunyadi, s ötezer katona készült a török fogadtatására. Kapisztrán június 21-29. között Újlakon tartózkodik. Szerette ezt a várat. Sokat szemlélődött a folyóra néző bástyán. A végtelen Isten hívását érezte ki a hatalmas folyamból. És tudta, amerre a folyó sétál, arra vannak a törökök. Felszerelt öt hajót, s vele volt ötszáz hívő lélek. Ezekkel indult Nándorfehérvár alá. Hamarosan kezdetét vette a csata. Ekkor azonban Kapisztrán megbetegedett. Régi vesebaja jött elő. Újlaki Miklós, a macsói bán Újlakra küldte Kapisztránt, hogy szedje össze magát testben és lélekben. Carvajal is vele ment. Egyes feltevések szerint Újlaki Miklós felismerte, hogy Kapisztránnak már csak hetei vannak hátra, és azt akarta, hogy az ő várában haljon meg a szentéletű. Megírták, hogy valóságos házi őrizetben tartották, de igaz, már menni sem tudott. Az is elterjedt, hogy parancsot adott hű embereinek, ha meghal Kapisztrán, azonnal temessék el az újlaki várban. De a szegény ferences annyira elanyátlanodott, hogy imáit is társai mondták helyette. Giovanni da Tagliacazzo maradt mindvégig mellette. De arra a hírre, hogy Újlakon várja gyógyulását Kapisztrán, rengeteg idegen jött áldását kérni. Meg akarták érinteni, úgy gondolták, hogy az érintése csodát tesz. És a harc felfokozott időszakában sokan akarták a csodát, a gyógyulást. A nép egyre gyülekezett, már-már lázongott, mert nem akarták elhinni, hogy a csodatevő szent beteg lehet. Mindenáron látni akarták. Kapisztrán e szavakkal kérte társát, Tagliacazzót: „Fiam, ne hagyj magamra, egyedül vagyok, nincs mellettem senki az olasz testvérek közül, aki, ha meghalok, lefogja a szemem. Gondoskodj arról, hogy a könyveim kerüljenek vissza a tartományomba, te meg maradj mellettem. Szolgálj türelemmel, ha meggyógyulok, együtt megyünk Budára, új lelkek gyűjtésére...” Betegsége megrendített mindenkit. Még a király is meglátogatta a győzelemmel végződött csata után. Már októberi levelek úsztak a Dunán. A király elé