Honvédségi Szemle 2006/1

2006 / 4. szám - FÓKUSZBAN - Kovács András: A Gripen-program

10_________________________________ TÓTH ANDRÁS A Gripen-program 2006 márciusában jelentős mérföldkövéhez érkezik a 2001 óta futó Gripen-prog­ram, a Magyar Honvédség kiemelt korszerűsítési programja. Ekkor jelennek meg Magyarország légterében az első negyedik generációs svéd gyártású bérelt JAS 39 Gripen EBS HU típusú repülőgépek. A negyedik generációs repülőgépek meg­érkezésével egyúttal új korszak kezdődik a Magyar Légierő történetében. A Ma­gyar Légierő megalakulása óta először kap és állíthat rendszerbe olyan repülő­gépet, amelyik a legmodernebb technológiát, illetve technikai megoldásokat kép­viseli. Ugyanakkor kezelése könnyű, üzemben tartása költséghatékony. A Svéd Védelmi Beszerzési Hivatal és a Magyar Köztársaság Honvédelmi Mi­nisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatala 2003. február 3-án ünnepélyes keretek között írta alá a 2001-ben kötött Gripen-bérleti megálla­podást módosító dokumentumot. A módosítás célja az volt, hogy Magyarország a 2001 decemberében elfogadott országgyűlési határozatban és a NATO vonatkozó dokumen­tumaiban megfogalmazott célokat teljesítse és NATO-kompatibilis, a magyar igénye­ket is kielégítő többfeladatú vadászrepülőgépet állítson hadrendbe. Ezzel párhuzamo­san a vonatkozó országgyűlési határozat kiegészült a repülőgépeknek a bérleti időszak lejártával maradvány értéken történő megvásárlásának lehetőségével. Magyarország összességében tizenkét együléses és két kétüléses negyedik generációs Gripen vadász­­repülőgépet bérel Svédországtól az első repülőgépek leszállításától számított tíz éven át, azaz 2016 márciusáig. A bérleti időszak végén, a repülőgépek maradványértéken történő megvásárlása esetén a repülőgépek magyar tulajdonba kerülnek. A bérlendő repülőgépek alapvetően megegyeznek az exportváltozatú JAS 39 C/D verziójú repülőgépekkel, kiegészítve a magyar igények alapján végrehajtott, illetve haj­tandó számos speciális változtatással. A fent leírtak alapján a repülőgép megnevezése JAS-39 C/D-ről, JAS-39 Gripen EBS HU megnevezésre változott. A repülőgép képességei között megtalálható a légi utántöltés, a NATO-interope­­rábilis fegyverzet, beleértve a lézerirányítású bombákat, a továbbfejlesztett elektronikai hadviselési rendszer, a fedélzeti oxigénfejlesztő rendszer, az MkXII típusú IFF barát-ide­gen azonosító rendszer, amely magában foglalja az M4 üzemmódot is. A Link 16 harcá­szati adatvonal, az új repülőgép-vezetői fülke angol nyelvű, színes fedélzeti kijelzőkkel és angolszász mértékegységekkel, az éjjellátó szemüveggel való kompatibilitás, a NATO interoperábilis kommunikációs rendszer, Ha­ve Quick II (HQ1) képességgel rendelkező rádiókészülékekkel, az ICAO 1-es kategóriájú műszeres leszállítórendszer, a teljes kö­rű digitális hajtóművezérlés, a megnövelt felszállósúly és harci terhelés, valamint a megnövelt kifáradási élettartam. 1 HQ­ HaveQuick ÚJ HONVÉDSÉGI SZEMLE

Next