Honvédségi Szemle 2012
2012 / 4. szám - Holp György ezredes: A NATO Katonai Bizottságának szerepe a Szövetség legfelsőbb szintű döntéshozatalában
Holp György ezredes: A NATO KATONAI BIZOTTSÁGÁNAK SZEREPE A SZÖVETSÉG LEGFELSŐBB SZINTŰ DÖNTÉSHOZATALÁBAN Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (továbbiakban: NATO - Szövetség) korunkban a világ legerősebb és történelmi mértékkel mérve is a legsikeresebb politikai-katonai szövetsége. Stratégiáját, védelmi ambíciószintjét, a rendeltetése teljesítéséhez szükséges képességek minőségét és mennyiségét, a nemzetközi válság kezelésében való részvétele mértékét és mikéntjét, valamint állásfoglalásait valamennyi egyéb kérdésben a 28 tagállam konszenzusán alapuló döntések eredményeként alakítja ki. De kik hozzák a döntéseket? Hogyan jelenik meg a tagállamok érdeke, akarata a döntéselőkészítés során azért, hogy a közös elhatározások valóban támogathatóak, vállalhatóak legyenek valamennyi tagállam számára? A NATO politikai-katonai szervezet, amelyben a végső döntéseket - összhangban a védelmi terület és a haderő feletti civil irányításának nyugati demokráciákban elfogadott elvével - a tagállamok állam- és kormányfőit reprezentáló Észak-atlanti Tanács (North Atlantic Council - NAC) hozza meg. Természetesen az állam- és kormányfők nem ülnek össze minden egyes, a NATO-t érintő kérdés megvitatására, ugyanis a NAC több formátumban ülésezik és hoz döntést. A legmagasabb szinten - az állam- és kormányfők részvételével - általában kétévente (legutóbb 2012. május 20-21. között, a chicagói csúcstalálkozón), a külügyminiszterek és a védelmi miniszterek szintjén évente kétszer, illetve heti egy-két alkalommal tart ún. állandó ülést a tagországok NATO-nagykövetei részvételével. Ahhoz, hogy a civil politikusokból álló NAC a katonai jellegű szakmai kérdésekben is megalapozott döntéseket tudjon hozni, a döntéselőkészítés során megfelelő szintű (stratégiai), kellően részletezett (amennyi a stratégiai szintű döntéshozatalhoz szükséges) és releváns (a konkrét helyzet sajátosságait és a kapcsolódó körülményeket egyaránt figyelembe vevő) katonai állásfoglalást, tanácsot kell kapnia. Ilyen katonai javaslat, állásfoglalás érkezhet egyrészt a NATO stratégiai parancsnokaitól (műveleti vagy transzformációs), akik a felelősségi területükhöz tartozó kérdésekben adhatnak tanácsot, másrészt a NATO Katonai Bizottságától (Military Committee - MC), amely jogosult bármely katonai jellegű kérdésben véleményt formálni a tagállamok nemzeti álláspontjai figyelembevételével, és véleményét javaslatként a NAC elé terjeszteni. Kérdezhetnénk, vajon mi szükség van a NATO Katonai Bizottságára, amikor a NATO stratégiai parancsnokai autentikus katonai szakmai tanácsokkal szolgálhatnak? A választ kezdjük azzal a jól ismert ténnyel, hogy a NATO nem egy nemzetek feletti (transznacionális), hanem egy kormányok közötti nemzetközi szervezet. Ez azt jelenti, hogy a NATO-nak nincsen egy olyan, a tagállamok felett álló központi szerve, amely kötelező érvénnyel előírná részükre, hogy mit kellene tenniük a közös védelem érdekében. Ezzel szemben a NATO - a washingtoni szerződésben, a NATO új stratégiai koncepciójában lefektetett elvek, valamint az állam- és kormányfői csúcstalálkozók során tett deklarációk alapján - a tagállamok közös, konszenzusra épülő akaratát fejezi ki a közös biztonság és védelem megvalósítása terén, a sajátos nemzeti érdekek lehetőség szerinti érvényesítésével. Valójában ez a kulcsa a NATO működésének, a tagállamok nemzeti érdekeinek megjelenítése, azok összehangolása, az esetleges nézeteltérések feloldása a közös védelem megvalósítása érdekében úgy, hogy a Szövetség minden egyes kihívásra egységesen, közös elhatározással és eltökéltséggel reagáljon. A NATO stratégiai parancsnokai katonai javaslataikat kizárólag a NATO érdekeinek figyelembevételével készítik elő - ami szakmai szempontból maximálisan támogatandó -, viszont a javaslatokból eredő feladatok megvalósítása a tagállamok nemzeti haderőire hárul, mert a nemzeti haderőkből áll össze a NATO katonai ereje. A szövetségi feladatok nemzeti erőkkel történő végrehajtásából következik, hogy a tagállamoknak joguk van véleményt formálni a Szövetség előtt álló feladatok tervezését, szervezését és megvalósítását illetően. A Katonai Bizottság az a szervezet, amely - a tagállamok közös bölcsességén alapuló katonai döntések meghozatala érdekében - fórumot biztosít katonai-szakmai téren a nemzeti vélemények kifejtésének, a nemzeti szándékok érvényre juttatásának és a fennmaradó vitás kérdések feloldásának. A továbbiakban tekintsük át a Katonai Bizottság összetételét, nézzük meg, ki és hogyan jogosult arra, hogy a NATO legfelsőbb szintű katonai döntéshozatalában részt vegyen. És vajon „mitől olyan okos ez a NATO?", milyen agytröszt áll a döntés- előkészítések mögött? A tagállamok haderőinek első számú felelős vezetői és szószólói a vezérkarfőnökök, így nem kérdéses, kikből is áll a Katonai Bizottság. Valóban, a Katonai Bizottság a tagállamok vezérkarfőnökeinek testülete, amely - hasonlóan a NAC-hoz - több formátumban ülésezik. Az MC évente 2-3 alkalommal ül össze vezérkarfőnöki formátumban, amikor időszerű, stratégiai fontosságú katonapolitikai kérdéseket vitat meg, foglal állást azokban, valamint a Szövetség egészét érintő katonai döntéseket hoz, amiket a NAC elé terjeszt a politikai vezetők informálása, egyetértése céljából. Bár a tagállamok vezérkarfőnökei bármikor jogosultak részt venni az MC ülésein, hazai elfoglaltságukból eredően ez kevéssé valószínű. Ezért az év többi részében az MC állandó ülésszakán a vezérkarfőnökök képviseletében a tagállamok katonai képviselői vesznek részt, általában heti 2-3 alkalommal. A Katonai Bizottság mindkét formátumú üléseit a Katonai Bizottság elnöke vezeti (Chairman of the MC - CMC), akit a tagállamok vezérkarfőnökei választanak meg maguk közül. Mivel a CMC kizárólag NATO-szerepben tevékenykedhet (csakúgy, mint a stratégiai parancsnokok, tehát nem képviselheti nemzete érdekeit), a CMC-t adó országban új vezérkarfőnököt kell kinevezni, aki országát az MC-ben képviseli. A Katonai Bizottság ülésein a tagállamok katonai képviselői a vezérkarfőnökük képviseletében szólalnak meg. Ez azt jelenti, hogy az MC állandó ülésszakán tett valamennyi hozzászólás, vélemény egyben az adott tagállam hivatalos álláspontja, tehát a katonai képviselőnek itt nincsen lehetősége improvizálni, saját véleményt kifejteni. Akkor mégis, mit mondhat a katonai képviselő? A katonai képviselő hozzászólásának alapja a HVKF (vagy helyettese) által kiadott mandátum. A mandátum lehet általános irányelv jellegű egy adott témakörben, vagy konkrét szövegszerű állásfoglalás, amit a katonai képviselő az MC ülésén ismertet. De vajon mi alapján készül a nemzeti mandátum? E kérdés megválaszolása szükségessé teszi az MC munkáját támogató eljárások és szervezetek vázlatos ismertetését. Az MC által megvitatandó témákat a Nemzetközi Katonai Törzs (International Military Staff - IMS) készíti elő vitára, illetve dolgozza ki, és fejleszti az IC döntéseihez kapcsolódó dokumentumokat. Az IMS ezt a munkát vagy a NAC-től érkező feladatszabás, vagy valamilyen nemzeti indítványozás alapján, illetve a stratégiai parancsnokok által készített iratok MC általi véleményezésével összefüggésben végzi. Az IMS szervezete a koncepció-kidolgozástól a műveleteken át a logisztikai támogatásig valamennyi katonai funkciót lefedi, így állományával valamennyi kérdésben képes a feladatszabás alapján fogalmazványokat, terve