Honvédségi Szemle 2018
2018 / 6. szám
142 Hadtörténelem, történeti szociográfia HSz 2018/6. Ezen indoklás alapján a katonai hagyományok ápolásának és őrzésének szempontrendszeréből csak a Magyarországi Tanácsköztársaság (1919. március 21. - augusztus 1.) és a nyilas-hungarista uralom (1944. október 15. - 1945. május 9.) időszakát kell kivonni, a német megszállás (1944. március 19-től) és a szovjetek által Magyarországra kényszerített politikai rendszer évtizedeit (1944-1990) pedig csak korlátozott mértékben figyelembe venni. Ez utóbbi kitétel kapcsán szükséges hangsúlyozni, hogy az ország mindenkori, közvetlen politikai berendezkedése önmagában nem feltétlenül befolyásolja a hagyományápolást. Jó példa erre a Magyar Néphadsereg korszaka. Fennállása idején az ország szovjet megszállás alatt állt, a nemzeti érdekek többnyire nem érvényesülhettek, a fegyveres erők pedig hol közvetlenül, hol közvetve szovjet ellenőrzés és irányítás alatt álltak. Parancsra idegen „hősöket”, idegen szimbólumokat kellett tisztelni. Ennek ellenére ezen évtizedek alatt született meg néhány olyan szakcsapat (elektronikai harccsapatok, helikopteres alakulatok stb.), amely ma is létezik. Ebből következik, hogy az ilyen egységek hagyományai a szocialista korszakban gyökereznek, s csak ebből a megfontolásból káros lenne azokat elutasítani, már csak azért is, mert mással helyettesíteni nem mindig lehet. Amint a külföldi példák is mutatják, lehetőség lenne megteremteni - az elmúlt évtizedek számos politikai változása és katonai átszervezése ellenére is - a történeti folytonosságot a jelenlegi katonai alakulatok és nagy hagyományokkal rendelkező, büszke elődalakulatok között. Hogy a gyakorlatban ez hogyan működik, arra jó példa a volt MH Támogató Dandár, amely MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárrá alakulva sikeresen olvasztotta magába mind az egykori cs. és kir. 32. gyalogezred (az alegységét képező 32. Nemzeti Honvéd Díszegység révén), mind pedig a laktanyát (egykori IV. Károly király laktanya - a jelenlegi Petőfi név véleményem szerint itt is változtatásra szorulna, pl. az időközben boldoggá avatott utolsó királyunk nevének visszaadásával) egykoron használó m. kir. budapesti 29. honvéd gyalogezred hagyományainak java részét, azonosulva a névadó és ezen elődalakulatok szellemiségével is. A kérdés, hogy a hagyományok hogyan jeleníthetők meg a mindennapi életben. Ennek nyilvánvalóan sok lehetősége van, az elnevezéseken túl a laktanyákban és közterületeken emlékművek, emléktáblák állítása és gondozása, az elődalakulathoz kapcsolódó fontos személyekről és eseményekről való megemlékezés, az állomány csapattörténeti ismereteinek bővítése, az alakulathoz való tartozás egészséges büszkeségének megteremtése mind-mind eszközül szolgál a cél — a kohézió, a tartás és ezáltal a nagyobb hatékonyság — eléréséhez. A csapathagyomány-ápolással összefüggő jelképek és ünnepek, valamint az emlékművek katonai objektumokban történő elhelyezésének engedélyezéséről szóló 51/2017. (IX. 15.) HM utasítás alapján kiterjesztett kompetenciával bíró HM Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Főosztály által működtetett Csapathagyomány Munkacsoport végzi e területek koordinálását és az elvi döntéseket meghozó elöljárók számára a beérkező javaslatok értékelését, valamint a munkacsoport saját javaslatok kidolgozását is végzi. A hagyományok fizikai megjelenítésének egyik, jelenleg katonai alakulatoknál még ritkán alkalmazott eszköze a katonai hagyományőrzés, annak is elsősorban az a formája, amikor a hagyományőrzők valamely korábbi időszak tipikus katonáit jelenítik meg, nemcsak a korszakhoz tartozó öltözet és felszerelés minél pontosabb másolásával, de általánosságban . Magyarország Alaptörvénye, Nemzeti Hitvallás. https://net.jogtar.hu/jogszabaly7docibAl 100425.ATV (Letöltés időpontja: 2018. 01. 09.) 7 M. Tóth György: A Petőfi Sándor laktanya 100 éve. Az MH vitéz Szurmay Sándor Helyőrség Dandár kiadványa, 2013, 38.