Honvédségi Szemle 2019

2019 / 2. szám

Hadtörténelem Ház 2019/2, aki 1927-1932 között budapesti katonai attasé is volt 14­, míg magyar részről egy rendkívül intelligens és tapasztalt katonadiplomata, dr. Andorka Rudolf vezérkari ezredes (ekkor a Vkf. 2. osztály vezetője)15 lett kijelölve a tárgyalás lefolytatására. A nagyon ellentmondásos információkból Andorka hamar leszűrte, hogy sokan nyil­vánvalóan nem mondanak igazat az eseményekkel kapcsolatban, és a csehszlovák félnek rendkívül kellemetlen a szituáció. Január 13-án délelőtt az orosz régi pálinkafőzde mellett vizsgálódtak, a csehszlovák 36/1. gyalogszázad szektorában.16 Itt többek között meghallgatták a 36/1. gyalogszázad parancsnokát is. Andorka a naplójában lakonikusan ennyit jegyzett meg vele kapcsolatban: „...egyik főbűnös a cseh támadásban, kitűnően hazudik.”11­18 Délután befejezték a tárgyalásokat, de az eltérő nézőpontok és az események különböző magyarázata miatt nem sok eredménnyel. Mint Andorka megjegyezte: „Eredmény: nem tudtunk összhangra jutni. Szívélyes búcsú tőlük. Kellemes emberek voltak.”TM Az érzékeny határövezetekben azonban a feszültség továbbra sem csökkent. Még ugyan­ezen a napon, 1939. január 13-án este 20 óra 45-kor Ungvár szélén, csehszlovák oldalról tüzet nyitottak egy a szobránci út árokjában tartózkodó magyar határbiztosító járőrre, és a járőr parancsnoka, Rácz János szakaszvezető fejlövést kapva elesett.19 Január 15-én nagyszabású tiltakozó nagygyűlést szerveztek Munkácson a megrongálódott filmszínházban, és előtte az utcákon. A helyi lakosságból több ezer fő vett részt a délelőtt háromnegyed 11-kor kezdődő rendezvényen, ahol elfogadtak egy csehszlovák támadást megbélyegző határozatot, valamint táviratot küldtek a magyar, német és olasz állam vezetői, valamint a lengyel külügyminiszter részére.20 A csehszlovák fél végül elismerte részleges felelősségét a határincidenssel kapcsolatban (a teljeset nem), ám az akció tervezett mivoltát végig tagadta. A tüzérségi tűz által okozott kárért hajlandóak voltak kártérítést fizetni.21 Bár ez a súlyos incidens nem vet túl jó fényt a csehszlovák haderőben ekkor fennálló fegyelmi állapotokra, jómagam nem találtam arról forrást, hogy csehszlovák oldalon egy­általán felmerült volna az incidensért, annak súlyos eszkalálódásért felelős csehszlovák tisztekkel szemben eljárás indítása, felelősségre vonásuk. 14 Jan Herman (1889-1974) katonai pályafutásáról lásd Baláz-Urminsky: i. m. 24., 3. sz. lábjegyzet. 15 Andorka Rudolf (1892-1961) pályafutásáról lásd Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945. Budapest, Ister, 2001,24-25.; illetve A madridi követségtől Mauthausenig: Andorka Rudolf naplója. Budapest, Kossuth, 1978. 16 Baláz-Urminsky: i. m. 26. 17 Andorka: i. m. 88. A szövegben a kérdéses személy mint „Mach cseh kapitány” szerepel, de a szövegkörnyezetből, a helyszínből, nevéből és rendfokozatából nyilvánvaló, hogy Jirí Mácha századosról van szó. (A naplóban egyébként Herman neve is hibásan, Herrmann-ként szerepel.) 18 Andorka: i. m. 89. 19 KTÁL Ungvár, Ungvár állami halotti anyakönyve, 1939/21. fsz. bejegyzés., Magyar Katonaújság, 1939. január 22., 3. 20 MNL OL К 428. MTI Napi tudósítások, 1939. január 15., 18 óra 45 perc. 21 Az incidenssel kapcsolatos diplomáciai huzavonáról lásd bővebben DIMKK 1970, 306-374.; valamint Sallai, i. m. 137-138.; Boros László: Adalékok a vízkereszti csata történetéhez (1938. december - 1939. március). In: Fedinec Csilla - Szoták Szilvia (szerk.): Közösség és identitás a Kárpát-medencében. Budapest, Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, 2014, 186-201., 193-194.

Next