Honvédségi Szemle 2019
2019 / 2. szám
Hadtörténelem Ház 2019/2, aki 1927-1932 között budapesti katonai attasé is volt 14, míg magyar részről egy rendkívül intelligens és tapasztalt katonadiplomata, dr. Andorka Rudolf vezérkari ezredes (ekkor a Vkf. 2. osztály vezetője)15 lett kijelölve a tárgyalás lefolytatására. A nagyon ellentmondásos információkból Andorka hamar leszűrte, hogy sokan nyilvánvalóan nem mondanak igazat az eseményekkel kapcsolatban, és a csehszlovák félnek rendkívül kellemetlen a szituáció. Január 13-án délelőtt az orosz régi pálinkafőzde mellett vizsgálódtak, a csehszlovák 36/1. gyalogszázad szektorában.16 Itt többek között meghallgatták a 36/1. gyalogszázad parancsnokát is. Andorka a naplójában lakonikusan ennyit jegyzett meg vele kapcsolatban: „...egyik főbűnös a cseh támadásban, kitűnően hazudik.”1118 Délután befejezték a tárgyalásokat, de az eltérő nézőpontok és az események különböző magyarázata miatt nem sok eredménnyel. Mint Andorka megjegyezte: „Eredmény: nem tudtunk összhangra jutni. Szívélyes búcsú tőlük. Kellemes emberek voltak.”TM Az érzékeny határövezetekben azonban a feszültség továbbra sem csökkent. Még ugyanezen a napon, 1939. január 13-án este 20 óra 45-kor Ungvár szélén, csehszlovák oldalról tüzet nyitottak egy a szobránci út árokjában tartózkodó magyar határbiztosító járőrre, és a járőr parancsnoka, Rácz János szakaszvezető fejlövést kapva elesett.19 Január 15-én nagyszabású tiltakozó nagygyűlést szerveztek Munkácson a megrongálódott filmszínházban, és előtte az utcákon. A helyi lakosságból több ezer fő vett részt a délelőtt háromnegyed 11-kor kezdődő rendezvényen, ahol elfogadtak egy csehszlovák támadást megbélyegző határozatot, valamint táviratot küldtek a magyar, német és olasz állam vezetői, valamint a lengyel külügyminiszter részére.20 A csehszlovák fél végül elismerte részleges felelősségét a határincidenssel kapcsolatban (a teljeset nem), ám az akció tervezett mivoltát végig tagadta. A tüzérségi tűz által okozott kárért hajlandóak voltak kártérítést fizetni.21 Bár ez a súlyos incidens nem vet túl jó fényt a csehszlovák haderőben ekkor fennálló fegyelmi állapotokra, jómagam nem találtam arról forrást, hogy csehszlovák oldalon egyáltalán felmerült volna az incidensért, annak súlyos eszkalálódásért felelős csehszlovák tisztekkel szemben eljárás indítása, felelősségre vonásuk. 14 Jan Herman (1889-1974) katonai pályafutásáról lásd Baláz-Urminsky: i. m. 24., 3. sz. lábjegyzet. 15 Andorka Rudolf (1892-1961) pályafutásáról lásd Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945. Budapest, Ister, 2001,24-25.; illetve A madridi követségtől Mauthausenig: Andorka Rudolf naplója. Budapest, Kossuth, 1978. 16 Baláz-Urminsky: i. m. 26. 17 Andorka: i. m. 88. A szövegben a kérdéses személy mint „Mach cseh kapitány” szerepel, de a szövegkörnyezetből, a helyszínből, nevéből és rendfokozatából nyilvánvaló, hogy Jirí Mácha századosról van szó. (A naplóban egyébként Herman neve is hibásan, Herrmann-ként szerepel.) 18 Andorka: i. m. 89. 19 KTÁL Ungvár, Ungvár állami halotti anyakönyve, 1939/21. fsz. bejegyzés., Magyar Katonaújság, 1939. január 22., 3. 20 MNL OL К 428. MTI Napi tudósítások, 1939. január 15., 18 óra 45 perc. 21 Az incidenssel kapcsolatos diplomáciai huzavonáról lásd bővebben DIMKK 1970, 306-374.; valamint Sallai, i. m. 137-138.; Boros László: Adalékok a vízkereszti csata történetéhez (1938. december - 1939. március). In: Fedinec Csilla - Szoták Szilvia (szerk.): Közösség és identitás a Kárpát-medencében. Budapest, Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, 2014, 186-201., 193-194.