Hungarológiai Értesítő. IV. évfolyam 1-4. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1982)

I. Könyvismertetések - Magyar irodalomtörténet, 1980

Az egyik összeállító, Véber Gyula, a Bevezetésben ismerteti a repertórium rend­szerét. Legfőbb céljuknak az áttekinthetőséget és használhatóságot tekintették, az ért­hetőség kedvéért néha még az alcímet is felvették és egyéb információt is fűznek a té­telhez. A tárgykörök osztályozásánál számokat és betűket alkalmaznak. A repertó­rium a következő nagyobb egységek szerint csoportosítja az adatokat: vallás, filozófia, antropológia, pszichológia, pedagógia, kultúra és tudomány, szépirodalom, nyelvészet, művészetek, archeológia, kalauzok, történelem, etnológia, szociológia, közgazdaság, jog, földrajz, természettudomány, évkönyvek-naptárak. Egy-egy tárgykörön belül természetesen több alcsoport van, így az egyetemes és magyar történelmen kívül számos írás foglalkozik a magyar nemzetiségi sorssal, az emigrációban élő magyarság társadalmi életével, kultúrájával, népesedési gondjaival, társadalmi jogával, hitéletével stb. A tárgyalt időszakban a Katolikus Szemle verset közölt Illyés Gyulától, Szabó Lőrinctől, Pilinszky Jánostól, Rónay Györgytől, a romániai Kányádi Sándortól, de leg­főképp a nyugati magyar líra jeles alkotói szerepeltek lapjain: Békés Gellért, Csiky Ág­nes Mária, Fáy Ferenc, Flórián Tibor, Gömöri György, Horváth Elemér, Kannás Ala­jos, Keszei István, Lőkkös Antal, Saáry Éva, Tűz Tamás, Vitéz György. A prózaírókat többek közt Cs. Szabó László, Domahidy András, Ferdinandy György, Kabdebó Ta­más, Wass Albert képviseli. Az esszé, útirajz, emlékezés műfajban legtöbbet szerepeltetett magyar író Cs. Szabó László. A repertóriumból is kiolvasható, hogy a Katolikus Szemle egyik leg­gondozottabb rovata a Tanulmányok, kritikák. Tóth László, Illyés Elemér, Fáy Atti­la, Cs. Szabó László, Dénes Tibor, Kabdebó Tamás, Szabó Ferenc, Gömöri György, Várady Imre, Lőkkös Antal, Csiky Ágnes Mária, Vásárhelyi Vera jegyzi a magyar iro­dalmi témájú írásokat (Ady Endréről, Babits Mihályról, Tamási Áronról, Sík Sándor­ról, Márai Sándorról és az emigráció legfontosabb könyveiről). A világirodalommal — azon belül is az angol és amerikai irodalommal — legtöbbet Cs. Szabó László foglal­kozott, de a szerzők közt szerepel Határ Győző, Fáy Attila, Kabdebó Tamás, Szabó Fe­renc, Lőkkös Antal, Gömöri György, Tóth László. A Névmutató több mint ezer nevet sorol föl, s ha egy oldalon a megadott név többször is szerepel, az oldalszámot tipográfiai megkülönböztetés jelzi. Szakolczay Lajos A nna B. Katona: Mihály Vitéz Csokonai Twayne Publishers, Boston, 1980. 1701. (World Authors Series) Katona Anna Csokonai Vitéz Mihályról írt monográfiája a Twayne könyvkiadó világirodalmi sorozatának 579. köteteként látott napvilágot. Mivel angol nyelvterületen Csokonai költészete úgyszólván ismeretlen, az amerikai Charlestonban élő szerző arra törekedett, hogy gazdag információs anyagot nyújtson, s hogy a lehetőségekhez képest a teljes életművet bemutassa. A szigorúan kronologikus ismertetés helyett inkább te­matikai tárgyalásra törekedett, ezen belül is három fő kérdésre koncentrálva. Csokonai politikai nézetei, állítólagos eszképizmusa és stílusának többrétűsége, illetve eklekticsza

Next