Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon II. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Kft. Budapest – Szeged (1993)
II. A peregrináció a magyar irodalom- és művelődéstörténet különböző periódusaiban (írók, művészek, diákok, tanárok, utazók, mérnökök stb.) - 4. „Irodalmi utazások" - Debreczeni Attila: A „természeti ember" fogalma Csokonai gondolkodásában
voltát, azoknak tartományának természetével egybekötötték." A megértés, mely a „Húron posványja" és a „dühödt bélbe / Önnön embertársát bevendégeskedő" kannibál iránt egyaránt megnyilvánul, még inkább tetten érhető azonban abban, hogy az „emberség becsét" hangsúlyozza a „négy milliárd ember" minden különbözőségének tudomásul vétele közben is: Uram! mind egyforma teremtésid ezek, Kikkel én egyaránt gondolok, érezek; Csakhogy némely része már kifejtve vagyon, A többi még buta, kicsinnyég vagy nagyon, Ki dolgos, ki lomha, ki tüzes, ki hideg, Ki durva vagy szelíd, ki társas vagy rideg; Mégis mindeniknek szívén van egy pecsét, Melly jegyzi és őrzi az emberség becsét. (II. rész) A „természeti ember" ugyan már nem a boldogság állapotának szimbóluma, de „barbár" volta is egyre kevésbé hangsúlyozódik — egyszerűen az emberi természet elvont képévé válik, mely így valójában már a népek sokféle egyediségében ölthet testet Csokonai előtt. Jegyzetek 1 A téma áttekintéséhez a legnagyobb haszonnal a következő műveket használtuk: Paul Hazard: La crise de la conscience européenne. 1—3. Paris, 1935 című monográfiájából különösen a De la stabilité au mouvement fejezetet (1, 3—37); Jean Ehrard: Vidée de nature en France dans la premiere moitié du XVHF siede. Paris, 1963. különösen 186—198., 349—352., 403—418., 691-715. és 779-785.; Urs Bitterii: „Vadak" és „civilizáltak". Bp., 1982. 2 A magyar vonatkozásokra nézve ld. főleg Köpeczi Béla: A vadember jelképe Közép- és Kelet-Európában. In: uő.: Magyarok és franciák. Bp., 1985. 403—418.; Vörös Imre: Természetszemlélet a felvilágosodás kori magyar irodalomban. Bp., 1991. 3 Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály. Bp., 1975. 129. 4 Vö. Fekete Csaba: Csokonai tanulmányai. Studia Litteraria 1986 (XXIV), 70—79. 5 Csokonai műveit a következő kiadásból idézzük: Csokonai Vitéz Mihály minden munkája. 1—3. Kiad. Vargha Balázs. Bp., 1981. 6 Vö. Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Szépprózai művek. Kiad. Debreczeni Attila. Bp., 1990. 399—417.; Fekete Csaba. i. m. 72. 7 Idézi U. Bitterni. i. m. 498—499. 8 Csokonai levele Kazinczyhoz, 1803. február 20. A latin nyelvű részt Muraközy Gyula fordította. 9 Vö. Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Szépprózai művek. I. m. 339—343. és 375—378. 10 Vö. dolgozatainkat: A Marosvásárhelyi gondolatok helye Csokonai életművében. It 1991. és Csokonai fordulata a „nationalis poézis " felé. ItK 1991/2. 11 Vö. Ludassy Mária utószavát Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek című gyűjteményes kiadásához. Bp., 1978.