A magyar művelődés és a kereszténység III. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Rt. Budapest – Szeged (1998)
Irodalom és művelődés - Ratzky Rita: Bibliai motívumok Petőfi Sándor költői képeiben
Ratzky Rita (Budapest-Piliscsaba) Bibliai motívumok Petőfi Sándor költői képeiben Petőfi és a vallás! Van-e ennél képtelenebb képzettársítás? Kedves franciáitól ateizmust tanult, és bizonyára valamilyen, esetleg még gyermekkori, személyes élménye miatt nem szerette a papokat. Ezt az ellenérzését legsarkítottabban A gyüldei ifjakhoz című költeményében fogalmazta meg. Ennek az sem mond ellent, hogy számos iskolájának köszönhetően nagyon sok pap barátja, jó ismerőse volt, a legismertebb Tompa Mihály. Országjárásai, katonáskodásai idején többnyire az érintett helység paplakjában talált kosztra-kvártélyra. Azért is, mert jórészt ők jelentették a falu értelmiségét. Nem volt hívő ember. Mindig kis betűvel írta isten nevét. Mégis költészete, gondolkodása, kivált történetfilozófiája, erkölcse a keresztény kultúrából táplálkozott, és ezek a hajszálgyökerek nem szakadtak el végérvényesen még akkor sem, amikor már a francia forradalmak történetét vallotta evangéliumának. Ezt az állítást négy témán keresztül igyekszem bizonyítani. A vizsgálódás a költői életműre terjedt ki, tehát a 859 költeményre. Ezt az önkényes eljárást csak az előadás keretei indokolják, a későbbiekben a prózára is kiterjesztem a feldolgozást. I. Költői nyelvében használta a Biblia (evangélikus lévén, nyilván a Károlyi Gáspár-féle fordításban, nincs rá adatunk) metaforáit, példázatait. És osztva Paul Ricoeur metafora-definícióját, miszerint a metafora nem pusztán díszítő elem, ahogyan a klasszicista retorika vélte, hanem informatív, valóságfeltáró funkciója is van, a jelenség nem stilisztikai kérdés. II. Isten megjelenése a versekben. Gyakori szereplője a költeményeknek, ha nem is a főszereplő. Kezdetben az emberi történelmet irányító hatalom, később átesik bizonyos metamorfózisokon, feloldódik a természet, a szerelem, majd a szabadság fogalmában. Sajátos megjelenési formája a magyarok istene, amely a Biblia héberek istene fogalmára vezethető vissza. III. Petőfi költészetének apokaliptikus jellege. IV. A költészet szerepéről a romantika küldetéstudatának jegyében gondolkodott, ami testvéri közösségben van a Biblia prófétáinak és apostolainak küldetéstudatával. Krisztus-motívum. Paul Ricoeur: La métaphore vive. Paris, Seul, 1975. -tükör: a Biblia és az irodalom. Európa, Bp., 1996. Lásd még Northrop Fry: Kettős