A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 4. IV. évfolyam (XXX) 1997

SZEMLE - Csokonai Vitéz Mihály: Lilla. Kölcsey Ferenc: Hymnus, Nemzeti hagyományok, Parainesis (GEROLD László)

re: Az ember tragédiája, s.a.r. Kerényi Ferenc, 1992; Katona József: Bánk bán, s.a.r. Kerényi Ferenc, 1992; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, s.a.r. Kerényi Ferenc, 1992; Petőfi Sándor: A helység kalapácsa, Az apos­tol, s.a.r. Veres András, 1993; Arany János: Balladák, „Őszikék", s.a.r. Kerényi Ferenc, 1993; Jókai Mór: Asszonyt kísér - Istent kísér, s.a.r. Szilasi László, 1995), melyek között a két legutóbbi, a Csokonai- és a Kölcsey­életműből adott válogatás azért is figyelmet érdemlő, mert az efféle kiad­ványok két lehető típusára mutatnak kiváló példát. A Csokonai-kötet a köl­tőt elénk állító irodalomtörténeti áttekintésként, a Kölcsey-kötet pedig az élet- és pályamű szintézisét segítő adalékaként (is) olvasható. Annak ellenére, hogy mindkét kiadvány a sorozat köteteinek elfogadott, hagyományos szerkezetét igyekszik követni - elöljáróban életrajzot vázol (Kölcsey), illetve élet- és pályarajzot ad dióhéjban (Csokonai), majd követ­keznek, szükséges magyarázatokkal a szövegek, melyeket bibliográfia kísér­­, felépítésükben némi szerkezeti eltérés is mutatkozik. A Csokonai-kötet, lévén hogy Debreczeni Attila a teljes életművet kívánja felvázolni, tartal­mazza az opus jellegzetesnek ítélt, összegező verseit (Magyar! Hajnal ha­sad, Az én életem, Az Estve, Az Álom - I., II., III.­­, Halotti versek, Kon­stantinápoly, Marosvásárhelyi gondolatok, A magánossághoz, Háfiz sírhalma, Az ember a poézis első tárgya, Főhadnagy Fazekas úrhoz), illet­ve a Lilla-versek közé nem került költeményeket, a Kölcsey-kötet viszont úgy ad válogatást az életműből, hogy a közölt költemények elsősorban a há­rom kiemelt szöveg (Hymnus, Nemzeti hagyományok, Parainesis) holdud­varába tartoznak. Mindkét kiadvány közöl néhány levelet, melyek nagysze­rűen segítik a szövegek értését, illetve hogy az érdeklődők közelebbi kapcsolatba kerülhessenek a két opusszal. A Csokonai-kötet sajtó alá rendezője a középiskolások számára készült sorozat rendeltetésének megfelelően használja fel, alkalmazza néhány évvel ezelőtt publikált, a Csokonai-értelmezésben új közelítést mutató, a szakmá­ban joggal nagyjelentőségűnek ítélt Csokonai-könyvét (Csokonai, az újra­kezdések költője, Csokonai Kiadó, Debrecen, 1993). Ezért bármennyire is érthető a szerző szerénysége, miszerint a kötet kísérőtanulmányai közül az első „az életrajz és a költői pálya rövid összefoglalását" nyújtja, ennél sok­kal többről van szó. A középiskolás olvasók a költői világkép alakulását az életmű belső összefüggései alapján ismerhetik meg, s nem az ún. külső po­litikai vagy hangsúlyozottan életrajzi vonatkozások alapján. Csokonai életművét Debreczeni Attila az 1785-1790 közötti „készülő­dés"-t követően három szakaszra tagolja. Az elsőt (1790-1794) „felívelés"­nek nevezi. Ezen belül kétféle hatást ismer fel, a kollégiumit és a „literátor értelmiség által szóhoz jutó nemzeti-kulturális törekvések" hatását (az előb­bi Csokonait a költői mesterség fogásainak elsajátításában irányítja, az

Next