A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 2. XIX. évfolyam (XLIX) 2018

Hózsa Éva-Horváth Futó Hargita: Arany János-tanórák a nyelvészet mérlegén

Hungarológiai Közlemények, Újvidék, 2018. XIX. (2), 26-33. vek didaktikai apparátusa gazdag ötlettárat adhat(na) a tanároknak. A zárthelyi érettségi dolgozatok témájaként ritkán szerepel Arany János életműve, ezen is változtatni kellene. Egy projekt A 2017. év Arany János-év volt, az újvidéki Magyar Tanszék hallgatói révén is megünnepelte a bicentenáriumot. A 2016/2017-es tanév negyedéves hallgatói azt a feladatot kapták módszertanból, hogy gyakorlótanításuk során legalább egy Arany János-órát tartsanak. A kidolgozott óratervekből állt össze a Tanórába foglalt Arany János. Óratervgyűjtemény a magyartanárok számára (Hózsa-Horváth 2017) című kötet, amely kézikönyvként szolgálhat a magyar­tanárok számára. A kézikönyv hat fejezetében tizenhat óraterv olvasható, ezek Arany János balladáit, a Toldit, az Őszikék ciklus költeményeit, Arany János és Petőfi Sándor levelezését stb. dolgozzák fel. A két nyelvtani óra Arany János műveinek felhasználásával gyakoroltatja a határozószó, a határozói igenév és a névutó, valamint a melléknév felismerését és megkülönböztetését. A szín­vonalas óratervek feltétele a korszerű szakirodalom ismerete és felhasználása. A kutatás hipotézise: a megrögzült módszereken némi kreativitással könnyű változtatni, illetve Arany János költészetét a „kortárs szemléletű irodalomta­nítás” szempontjából érdemes megközelíteni. A beérkezett óratervek sokrétű­ek, kreatívak, élményközpontúak, a hallgatók javaslatai többnyire új­szerűek. Megállapítható azonban, hogy Arany életműve kifejezetten az irodalomórák anyaga, a nyelvi-stilisztikai szempontok vizsgálata alulreprezentált. Gyakran megelégszünk a sztereotípiák kiemelésével, miszerint Arany gazdag szókincse példaértékű, fordításaiban is megnyilvánul nyelvi virtuozitása. Célszerű előven­ni a költői művek szóanyagát tartalmazó Arany-szótárt (Beke 2017), amellyel a sztereotip megállapítást igazolni tudjuk tanítványainknak. A nyelvi-nyelvészeti szempontok mozgástere Fenyő D. György említett tanulmánya impozáns feladatsort közöl Arany János tanításával kapcsolatban, amelyben az irodalmi és nyelvi-stilisztikai feladatok egyaránt, egymással összefüggésben szerepelnek. Az aktuális nyel­vészeti kutatások a magyartanárokat is motiválhatják. A legújabb szakirodalom figyelemmel kísérése számos lehetőséget kínál az Arany-tanítás megújítására. A képiség jelentésstilisztikájának diszkurzív felvetése frissítést és megújult eredményt hozhat például a Toldi vagy más Arany-művek tanításába. A magyar­tanár több olyan modellt találhat a képiség vizsgálatára, amelyet a tanórán is alkalmazhat. Katona Edit írja:

Next