Hunnia, 1993 (38-49. szám)

1993 / 43. szám - Fitos Vilmos: Emlékezzünk Kulcsár Irmára!

Emlékezzünk Kulcsár Irmára! Kulcsár Irma színész, lebi­­lincselően nagy hatású előadómű­vész, 1915. március 14-én született Buda­pesten. Három leánytestvére volt. Iskolai ta­nulmányait a Csáki­ utcai elemi iskolá­ban kezdte, majd a Főváro­si Mária Terézia Állami Leánygimnáziumban folytatta. Itt érettségizett. Ezt követően tanítóképzőbe járt és ott oklevelet is szerzett. De elvégezte a Színművészeti Főiskolát is. Az akadémisták vizsgaelőadásain mindig szerepelt. De egy színházzal sem került szerződéses kapcsolatba. Fellépéseket vállalt, mint előadóművésznő. A rá­dióban is szerepelt. Közben férjhez ment Arany Sándor karnagyhoz, Arany Bálint testvéréhez. Erdély egy részének visszatérte után úgy volt, hogy Kovách Aladár segítségével a kolozsvári szín­házhoz leszerződik. De ez nem valósult meg. Köz­ben két fia született: Bálint és Zoltán. Majd sajnálatos módon beteg lett. Előbb mell­­hártyagyulladást kapott, majd tüdőgyulladást. 1944 júliusában meghalt. Július 29-én temették el a Farkasréti temetőben. Erdélyi József verssel búcsú­zott el tőle. Kulcsár Irma sírja felett Sírod felett én nem sírok, sírás helyett­­ verset írok. Verset sírok ím feletted, ki a verset úgy szeretted. Te a verset úgy szeretted, hogy új verssé teremtetted, s úgy szavaltad, annyi szívvel, hogy közzé lett mindenkivel. Nagy művésznő száll e sírba, nagy költőnő,­­ Kulcsár Irma, s fiatalon, fiatalon borul reá a sírhalom... Itt hagytad a jó uradat, itt hagytad két kisfiadat, de ha nem hagytál egyebet, csak egyedül a nevedet,­­az is elég nagy örökség, méltó rá, hogy emlegessék, érdemes, hogy versbe fogják, halványodni sose hagyják... Kulcsár Irma - Isten veled! Virág helyett, könnyek helyett ezt a verset, te jó angyal, túl a síron, vidd magaddal. Sírodra nem hoztam csokrot, sírod felett verset mondok, búcsúverset Te feletted, ki a verset úgy szeretted. Kulcsár Irma méltó rá, hogy el ne felejtsük, emle­gessük. Kulcsár Irmát a 30-as évek vége felé ismertem meg, hiszen akkor már Arany Sándor és Arany Bá­lint jó barátaim voltak. 1939 elején a Turul Szövetség Békéscsabai Kö­vettáborán (küldöttközgyűlésén) engem a népi ellenzék képviseletében országos kulturális vezérré választottak. A Turul népi ellenzéke a 30-as évek elején szerveződött Roboz Zoltán, Jászai Lajos, Ko­vács Imre, Halka Sándor és Barcza Gedeon vezeté­sével. 1933 őszén kapcsolódtam be. A népi ellen­zék élesen szemben állt a hivatalos Turul német­barát, erősen jobboldali irányzatával, balra hajlott, a nagybirtok felosztásáért, a Duna-völgyi népek barátságáért küzdött, híve volt a népi íróknak és Bartók s Kodály művészetének. A Békéscsabai Kö­vettáboron három irányzat állt egymással szem­ben: a jobboldali hivatalos Turul, Ambrus József vezetésével, egy nyilas szervezkedés, Szabó Gyula vezetésével és mi, a népi ellenzék. Akkor már is­mét olyan erősek voltunk, hogy számolni kellett velünk, így aztán a nyilasokkal szemben sikerült Ambrusékkal megegyeznünk és létrejött egy koalí­ciós jellegű fővezérség. A Turul népi ellenzékének sokrétű tevékenységére most nem térek ki, csak azt hangsúlyozom, hogy kulturális vezérségem három éve alatt csaknem száz irodalmi és zenei estet rendeztünk. Egyik helyettesem Jászberényi Károly, aki ugyancsak a múlt évben, január 30-án halt meg, nagyon tevékenyen vett részt ezeknek az estéknek a rendezésében. A Turul irodalmi és HUNNIA 64

Next