Hunnia, 1996 (74-85. szám)
1996 / 79. szám - Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben
be és „eredményes munkát fejtett ki". Juhászné szerint: „Folyton azon problémázik, hogy ő akármilyen gyűlést vagy beszámolót tart, nem képviselőnek, hanem párttitkárnak tekintik." A Kádár-rendszer az 1958-1962-es országgyűlési ciklusban is igényt tartott járási párttitkári és képviselői munkájára. Lovas Lajos tsz-elnök, 1954-ben a túrkevei Vöröscsillag Tsz elnökségéről leváltották, „hibáit" a sajtó is megírta. Ezután a Tisza Antal Tsz-ben volt állásban Szolnok-Ugaron. Juhászné jelentése szerint leváltása után, mint képviselő is teljesen passzív volt. Nem mert találkozni „választóival". A továbbiakban nem tartottak igényt képviselőségére. Az 1953-1954-es években sokat „szélhámoskodott", a KEB szigorú megrovásban részesítette. A Kossuth-díjat is megvonták tőle, melyet 1951-ben kapott. Bajtai Károly műszerész, a Megyei Pártbizottság munkatársa, Szolnok Vasúti Csomópont üzemi párttitkára. Az üzem munkástanácsa 1956 októberében Bajtait eltávolította. A forradalom és szabadságharc leverése után Szolnok város tanácselnöke, majd megyei tanácselnök, 1958-ban már a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöke. Az 1958-1962- es ciklusban is igényt tartott képviselőségére a Kádár-rendszer. Ebben az időben már Budapesten lakik, második lakása Népköztársaság útja 83-85. Dr. Bene Zoltán orvos, kórházi főorvos a Megyei Tanács Kórházában, pártonkívüli. Juhászné szerint lelkiismeretesen végzi képviselői munkáját. „Azonban többen felvetik, hogy egy ilyen komoly politikus részéről helytelen az az anyagiasság, hogy a betegektől nemcsak elfogad borravalót, hanem úgy néz ki, mintha el is várná." A Kádár-rendszer ennek ellenére igényt tartott az 1958-1962-es ciklusban is képviselőségére. Váczi Sándor, korábban Heves megyei képviselő volt, 1955-ben került Szolnok megyébe. Az MDP, majd az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának pártalkalmazottjaként, a két funkciót összekapcsolva végzett „parlamenten kívüli munkát". A törökszentmiklósi járási pártbizottság titkára volt, 1957 február 1-jei jelentés szerint a karhatalomnál teljesített szolgálatot Szolnok megyében. (Ez a szolgálata valószínűleg 1956 novemberében kezdődött.) Hódos János eredetileg földműves, majd a Kultúrmérnöki Hivatal, később a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság vezetője. Az igazgatóság forradalmi tanácsa 1956 októberében leváltotta. A karhatalomnál teljesített szolgálatot valószínűleg 1956 novemberétől, Szolnok megyében. A Kádár-rendszer az 1958-1962-es országgyűlési ciklusban is igényt tartott képviselőségére. A Juhász Imréné 1958 máj. 14-én kelt jelentésében nem említett képviselők a következők: Gerő Ernő, itt nem szükséges bemutatni. Az MSZMP Szolnok megyei intézőbizottsága 1957 febr. 12-én javasolta a visszahívását, mert „nem tartózkodik Magyarországon". Valóban, Gerő Ernő 1956 október végén repülőgépen a Szovjetunióba menekült a felkelt magyar nép haragja elől. A Szolnok megyei képviselők parlamenten kívüli munkájának dokumentumait tartalmazó dossziék sorában az ő nevét viselő irattartó üres.“ Süveges Dániel, a Surjáni Állami Gazdaság traktorosa. Az MSZMP Szolnok megyei intézőbizottsága 1957 febr. 12-én javasolta visszahívását, mert rendezetlen a családi élete, házasságon kívüli viszonyt tart nőkkel, részeges, „állandóan olyan magatartást tanúsít, ami közbotránkozást idéz elő". Guba Mihály (Szolnok, 1898 jún. 26 - Bp., 1956. nov. 13) kisparaszti családból származott, 1932-től tagja volt a Kisgazdapártnak. Annak országgyűlési képviselője volt 1945-től, 1949-től pártonkívüliként vett részt az országgyűlés munkájában. Gyomorrák következtében halt meg. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke emlékezett meg róla 1957 máj. 9-én (33. ülés). Guba a Kisgazdapárt „balszárnyán állhatatosan harcolt a Horthy-reakció idején a paraszti demokratikus követelések megvalósításáért. A hétköznapok egyszerű munkásaként járta a falvakat, a kisgazdapárt emberek, kisparasztok érdekeinek következetes szószólója volt".111 Az 1957 máj. 9-i ülésen jelentette Rónai Sándor, hogy Gerő Ernő „lemondott" Szolnok megyei képviselői mandátumáról. Vajon, milyen módon tette ezt? Vajon a Szovjetunióban egyáltalán fontos volte számára a Szolnok megyei országgyűlési képviselőség. Aligha, Gerő Ernő és Guba Mihály helyébe Győri Gyula és Szabari István pótképviselőket hívták be.11 Győri Gyula Jászapátiban iskolaigazgató-helyettes volt. Szabari István a Jászapáti járási tanács elnöke volt. Házi Sándor honvéd vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztériumban beosztott tábornok. Salgótarjánban kormánybiztos 1956 dec. 8-án, mint a „rendcsinálás" parancsnoka. A gyilkos sortüzek előtt beszédet mondott a tömeghez a Megyei Rendőrkapitányság előtt, melynek lényege az volt, hogy a tüntetők válasszanak ötfős küldöttséget, amellyel tárgyalni fognak, és a tömeg oszoljon szét. Házi Sándor, a kecskeméti 3. lövészhadtest törzsfőnöke Nógrád megyei kormánybiztosként irányította a megye karhatalmi alakulatait. Szolnok megyei országgyűlési képviselőségéről 1957 júniusában lemondott. Valószínű, hogy az ő helyére hívták be Papp Jánosnét, aki a Szolnok Megyei Tanács dolgozója volt.122. Az országgyűlési képviselők újraszervezése 1956 dec. 10-től Az Országgyűlés Irodája 1956 dec. 10-i keltezésű leveleket küldött szét az országba a képviselőkhöz, melyben érdeklődött sorsukról és az esetleges lakáscím változásokról. A Szolnok megyei képvise- HUNNIA 29