Hunnia, 1997 (86-97. szám)
1997 / 86. szám - Réday Gábor: Honfoglalás
Honfoglalás Ha türk, ha ugur, csak egy a vezér, Borral teli kehelybe csurran a vér. Felnyög az erdő, riad a duvad, Párducos Árpáddal indul a had! Mintha Atilla szavát hallaná, Kárpátok lejtőin zúdul alá. Már verve Zalán és délre inai. Úgy hív a NYUGAT, mint fényteli dal. Mint szirén varázsa Odüsszeuszt, Elmossa a Duna majd mind e tust. Árpád és Huba és jó Töhötöm, Át délkörökön és vérködökön Tolnák a gyepüt a napnyugatig, Ahol álombéli béke lakik. Nincs marcona bolgár, bősz besenyő, Kövéren zöldell a szép legelő. Ha tudták volna! Ha tudták volna! De írva nem volt a fehér lóra, Mily kutya sorsa lesz a magyarnak, Ordas farkasok mind belemarnak! Immáron látjuk, rossz lóra tettek, Népek között e számkivetettek! A gyönge idegent felkarolták, Nézd, hogy híznak a kakukkfiókák! Pusztul a magyar kicsinye, nagyja! Eb, aki hagyja! Eb, aki hagyja! Fel, kicsi népem jó maradéka! Ne maradj szennybe, porba állva! Védd meg a fészked, védd meg a kölyköd! Védd meg a nyelved, benne az ősöd! Apáid földje e széles határ, Itt párducos Árpád szelleme száll! Itt párducos Árpád szelleme száll! Rédai Gábor FOLYÓIRATUNK SORSA BARÁTAINK-BAJTÁRSAINK KEZÉBEN VAN. ADAKOZZ FOLYAMATOSAN A HUNNIA KAPTÁRRA! HUNNIA 2