Hunnia, 1997 (86-97. szám)
1997 / 96. szám - Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben
A magyar országgyűlés 1956-1957-ben A megye tele volt magyar és szovjet katonai alakulatokkal, ez a tény már önmagában nehezítette a forradalom kibontakozását. Másrészt a veszprémi egyetem és a keszthelyi mezőgazdasági akadémia fiatalsága rendkívül fogékony volt a magyar szabadság ügyére és a társadalmi-politikai megújhodás gondolatára. A magyar honvéd alakulatok, ezek tisztjei október 27-31. között átálltak a forradalom és szabadságharc oldalára, korábban lőttek a tömegekre, sőt a sármelléki repülőegység október 27-én repülőtámadást intézett a keszthelyi nép ellen. Végülis a Kádár-féle megtorlás során nagyon sok honvédtisztet ítéltek börtönbüntetésre. Amennyivel később indult a forradalom és szabadságharc Veszprém megyében, annyival tovább is tartott. Figyelemre méltó, hogy a magyar katonai vezetés a megyében november 1-én már tudta, hogy a szovjetek támadást intéznek hazánk ellen. Moór Ferenc, a 32. hadosztály parancsnoka parancsának 2. pontja így szólt: „Jelenleg szovjet harckocsik nagy mozgásokat hajtanak végre az ország területén. Elrendelem, hogy ezen szovjet egységekre semmiképpen sem szabad lőni. Még akkor sem, ha esetleg a laktanyát vagy a várost körülkerítenék.” Veszprémet november 4-én 5 óra helyett 4 óra 15 perckor érte a szovjet támadás. Az egyetemisták között a koreai és vietnámi diákok kiemelkedő bátorsággal és szorgalommal harcoltak a szovjetek ellen. Rájuk saját pártvezetésük csapott le a megtorlás során. November 5-én 15 óra 15 perckor szervezett támadást hajtottak végre a szabadságharcosok a szovjetek ellen a város 6 pontján, csak a következő napon tudták elhallgattatni a mieink fegyvereit. November 10-én Balatonkenesén még emlékművet emeltek az elesett magyar hősöknek! December 6-án Veszprémben, december 12-én Tapolcán többezres nőtüntetések voltak nemzetiszínű zászlók alatt. A megyét Árvai Mihály „halálbrigádja’ tartotta rettegésben, így nevezték magukat, ezt a nevet festették a falakra, ahol jártak. Kis képviselői arcképek Fodor István, a megyei képviselőcsoport elnöke 1958 április 26- án készítette el jelentését a veszprémi képviselőkről. Fodor Istvánról Vass Istvánná,az Országgyűlés alelnöke és Kádas István, a jegyzője adott véleményt 1958 május 25- én. Kiss Imréről egy névtelen feljegyzés szól az iratok között. Az 1953. évi országgyűlés képviselői közül Biber Imrét visszahívták, illetve rávették, hogy lemondjon. Helyette Horváth Nándor pótképviselőt hívták be. Egyéb változás 1956 október 23-ig nem történt. Kossa István, Balatonlellén született, premontrei gimnáziumot végzett Keszthelyen, 1922-1942-ig Budapesten villamosvezető volt, stb. A Nagy Imre kormány pénzügyminisztere 1956 október 25-31-ig, 1956 október végén ő kezelte a kommunista pártközpont telefonközpontját. A Veszprém megyei nemzeti forradalmi tanács a megye összes országgyűlési képviselőjét leváltotta a kommunista diktatúra kiszolgálása miatt, kivéve Kossát, aki Nagy Imre kormányában miniszter volt. Október 31-én többed magával eltűnt, november 4-én 5.05 perckor az ungvári rádió sugározta Kádár-féle proklamációban miniszterként szerepel, mint aki november 1-én megszakította a kapcsolatot a Nagy Imre kormánnyal. Közlekedés- és postaügyi miniszter volt 1957 május 9-1963 december 7-ig, nyugdíjazásáig.3 Non György, a Kossuth Lapkiadó igazgatóhelyettese, a devecseri járás képviselője. „A megyei képviselőcsoport-üléseken rendszeresen megjelenik, a csoport munkájához a legnagyobb segítséget ő adja." A kommunista párt Központi Bizottságának tagja 1946 október 1- 1956 október 28-ig. Bakos István, 1957-ben pótképviselőként hívták be a lemondott Madarász Ferenc helyébe a veszprémi járásba. Az ugyancsak lemondatott Kiss Imre, megyei tanácselnök helyébe is ő ült be a megyei tanácselnöki székbe a forradalom és szabadságharc eltiprása után. „Bakos elvtárs az ellenforradalom alatt példamutatóan állta meg a helyét, kiállt a népi hatalom mellett. Nagyon szerény, őszinte, becsületes elvtárs, amiért a választókerületében, de a megye területén is nagyon szeretik és becsülik.” - olvasható a jelentésben. Máté János, veszprémi püspöki helynök, a balatonfüredi járás képviselője volt, a megyei nemzeti forradalmi tanács megszüntette képviselőségét azzal az indoklással, hogy pap létére kiszolgálta a kommunista pártot. Teljesen igazuk volt, ezt maga Máté János igazolta 1958 január 28-án elmondott országgyűlési beszédében, melyet tárgyalni fogunk. A forradalom és szabadságharc leverése után tagja lett a Hazafias Népfront országos elnökségének. Jármai Ervin, bányamérnök, a képviselőcsoport titkára, a zirci járás képviselője volt. „Jármai elvtárs az ellenforradalom alatt kissé megingott. Utána elég soká tartott az az időszak, mire tisztán látta az ellenforradalmi eseményeket. Baráti környezete az értelmiségiekből tevődik ki.” Csupa-csupa vád Jármai ellen a jelentésben. Az országgyűlésben nem szólalt fel. Horváth Nándor, a Zirc- Aklipusztai TSz. elnöke, a tapolcai HumitA