Hunnia, 1997 (86-97. szám)

1997 / 96. szám - Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben

A magyar országgyűlés 1956-1957-ben A megye tele volt magyar és szovjet katonai alakulatokkal, ez a tény már önmagában nehezítette a forradalom kibontakozását. Más­részt a veszprémi egyetem és a keszthelyi mezőgazdasági akadémia fiatalsága rendkívül fogékony volt a magyar szabadság ügyére és a tár­sadalmi-politikai megújhodás gondo­latára. A magyar honvéd alakulatok, ezek tisztjei október 27-31. között átálltak a forradalom és szabadság­­harc oldalára, korábban lőttek a tö­megekre, sőt a sármelléki repülő­­egység október 27-én repülőtáma­dást intézett a keszthelyi nép ellen. Végülis a Kádár-féle megtorlás so­rán nagyon sok honvédtisztet ítél­tek börtönbüntetésre. Amennyivel később indult a for­radalom és szabadságharc Veszp­rém megyében, annyival tovább is tartott. Figyelemre méltó, hogy a magyar katonai vezetés a megyé­ben november 1-én már tudta, hogy a szovjetek támadást intéznek ha­zánk ellen. Moór Ferenc, a 32. had­osztály parancsnoka parancsának 2. pontja így szólt: „Jelenleg szov­jet harckocsik nagy mozgásokat haj­tanak végre az ország területén. El­rendelem, hogy ezen szovjet egy­ségekre semmiképpen sem szabad lőni. Még akkor sem, ha esetleg a laktanyát vagy a várost körülkeríte­nék.” Veszprémet november 4-én 5 óra helyett 4 óra 15 perckor érte a szovjet támadás. Az egyetemis­ták között a koreai és vietnámi diá­kok kiemelkedő bátorsággal és szor­galommal harcoltak a szovjetek el­len. Rájuk saját pártvezetésük csa­pott le a megtorlás során. November 5-én 15 óra 15 perckor szervezett támadást hajtot­tak végre a szabadságharcosok a szovjetek ellen a város 6 pontján, csak a következő napon tudták el­hallgattatni a mieink fegyvereit. November 10-én Balatonkenesén még emlékművet emeltek az elesett magyar hősöknek! December 6-án Veszprémben, december 12-én Tapolcán többezres nőtüntetések voltak nemzetiszínű zászlók alatt. A megyét Árvai Mihály „halálbrigádja­’ tartotta rettegésben, így nevezték magukat, ezt a nevet festették a falakra, ahol jártak.­ Kis képviselői arcképek Fodor István, a megyei képvise­lőcsoport elnöke 1958 április 26- án készítette el jelentését a veszp­rémi képviselőkről. Fodor Istvánról Vass Istvánná,­az Országgyűlés al­­elnöke és Kádas István, a jegyzője adott véleményt 1958 május 25- én. Kiss Imréről egy névtelen fel­jegyzés szól az iratok között.­ Az 1953. évi országgyűlés kép­viselői közül Biber Imrét visszahív­ták, illetve rávették, hogy lemond­jon. Helyette Horváth Nándor pót­képviselőt hívták be. Egyéb változás 1956 október 23-ig nem történt. Kossa István, Balatonlellén szü­letett, premontrei gimnáziumot vég­zett Keszthelyen, 1922-1­942-ig Budapesten villamosvezető volt, stb. A Nagy Imre kormány pénzügymi­nisztere 1956 október 25-31-ig, 1956 október végén ő kezelte a kommunista pártközpont telefonköz­pontját. A Veszprém megyei nem­zeti forradalmi tanács a megye összes országgyűlési képviselőjét leváltotta a kommunista diktatúra kiszolgálása miatt, kivéve Kossát, aki Nagy Imre kormányában minisz­ter volt. Október 31-én többed magával eltűnt, november 4-én 5.05 perckor az ungvári rádió su­gározta Kádár-féle proklamációban miniszterként szerepel, mint aki no­vember 1-én megszakította a kap­csolatot a Nagy Imre kormánnyal. Közlekedés- és postaügyi miniszter volt 1957 május 9-1963 decem­ber 7-ig, nyugdíjazásáig.3 Non György, a Kossuth Lapki­adó igazgatóhelyettese, a devecseri járás képviselője. „A megyei képvi­selőcsoport-üléseken rendszeresen megjelenik, a csoport munkájához a legnagyobb segítséget ő adja." A kommunista párt Központi Bizott­ságának tagja 1946 október 1- 1956 október 28-ig. Bakos István, 1957-ben pótkép­viselőként hívták be a lemondott Ma­darász Ferenc helyébe a veszpré­mi járásba. Az ugyancsak lemonda­tott Kiss Imre, megyei tanácselnök helyébe is ő ült be a megyei tanács­­elnöki székbe a forradalom és sza­badságharc eltiprása után. „Bakos elvtárs az ellenforradalom alatt pél­damutatóan állta meg a helyét, ki­állt a népi hatalom mellett. Nagyon szerény, őszinte, becsületes elvtárs, amiért a választókerületében, de a megye területén is nagyon szeretik és becsülik.” - olvasható a jelentés­ben. Máté János, veszprémi püspö­ki helynök, a balatonfüredi járás kép­viselője volt, a megyei nemzeti for­radalmi tanács megszüntette kép­viselőségét azzal az indoklással, hogy pap létére kiszolgálta a kom­munista pártot. Teljesen igazuk volt, ezt maga Máté János igazolta 1958 január 28-án elmondott or­szággyűlési beszédében, melyet tár­gyalni fogunk. A forradalom és sza­badságharc leverése után tagja lett a Hazafias Népfront országos elnök­ségének. Jármai Ervin, bányamérnök, a képviselőcsoport titkára, a zirci já­rás képviselője volt. „Jármai elvtárs az ellenforradalom alatt kissé meg­ingott. Utána elég soká tartott az az időszak, mire tisztán látta az el­lenforradalmi eseményeket. Baráti környezete az értelmiségiekből te­vődik ki.” Csupa-csupa vád Jármai ellen a jelentésben. Az országgyű­lésben nem szólalt fel. Horváth Nándor, a Zirc- Aklipusztai TSz. elnöke, a tapolcai Humi­tA

Next