Huszadik század, 1918

2. szám - I. Tanulmányok - Réz Mihály: A nemzetiségi kérdés a politikai tudomány szempontjából

a nemzetiséget és nemzetet, hanem a közös politikai öntudat. Ahol ez nincs meg, ott a faj, közös nyelv, közös származás dacára sem képez önálló politikai faktort. Ahol megvan, ott a fajból politikai faktor lesz, habár tagjai tényleg nem közös származásúak, vagy nem olyan származá­súak, mint hiszik, habár tagjai nem egy nyelvet beszélnek, vagy ugyanegyet egy más nemzetiséggel vagy nemzettel, amely­lyel azonban nem érzik egynek magukat. Akár képzelt, akár valóságos ez az összetartozás, a nemze­tiségi és nemzeti törekvéseknek alapját képezi. A faj az álla­mon belül mint nemzetiség a szabadságra, mint nemzet az uralomra, államalkotó nemzetté válva pedig más államokkal szemben a függetlenségre, majd az imperiumra törekedik. Az elnyomatástól szabadulni kívánó nemzetiségi mozgalom éppúgy, mint a szupremácia érdekét szolgáló politika, az állami függetlenségért való harc éppúgy, mint az imperiális külpoli­tika, ugyanazon faji törekvés, csak érvényesülhetésének külön­böző stádiumaiban. A faji törekvések pszichológiája azonban a maga zavar­talan tisztaságában ritkán mutatkozik. Miként Clausewitz sze­rint „az abszolút háború" konzekvenciái, úgy a faji törekvé­sekéi is módosulhatnak, enyhülhetnek. Ezen módosító, enyhítő momentumokat itt az illető nemzetiség egyéniségét alkotó fak­torok minősége és összetétele adja meg. Mert a minden fajban közös jellemvonásokon kívül minden nemzetiségnek megvan a saját egyénisége, amelynek bizonyos jellemvonásai hasonlók, mások pedig különbözők bizonyos más nemzetiségek jellemvo­násaitól. Evégből meg kell vizsgálnunk azt speciális faji szempont­ból, osztály-, egyház- és pártszempontból; a terület szempont­jából; az államnak a nemzetiségre való hatása szempontjából. Ezek együtt adják meg a nemzetiség teljes egyéniségét. Ugyanaz a faj különböző nemzetiséget és nemzetet produkálhat, ha e tényezők különbözők. 1. Faji szempontból fontos, hogy valamely konkrét nemze­tiség tényleg közös származású-e és tényleg hasonló faji jellemvonásokkal bír-e valósággal, mert e tekintetben a közös­ség öntudata és a közösség ténye nem mindig fedi egymást. Lé­nyeges viszont, hogy amennyiben tény ez a közösség, elég erős-e annak az öntudata. Mert ez fontosabb, mint a nyelv és mint a közös származás. Minden rendkívül szubjektív. És éppen ennek a momentumnak a döntő fontossága utal arra, hogy már akkor, midőn a faji érzéssel általában akarunk számolni, számot kell vetnünk már ott az egyes fajok sajátos egyéniségével. Már itt láthatjuk, hogy a — minden fajjal közös — faji érzés pszicho­lógiáján belül az egyes konkrét faj speciális pszichológiájának is milyen nagy jelentősége van. Nem csak az illető faj politikai öntudatosságának a fokát és a közös érzetének az­ intenzitását mutatja az, hanem azt az értékmérőt is, mely a nemzetiségi vagy nemzeti szempontból fontos tényezők értékelésénél az illető fajt vezeti. A szláv fajoknál pl. a vallás ilyen momentum. Kétségtelen, hogy ez a legtöbb keleti népnél így van, pl. a románságnál is, holott a nyugati román népeknél ez nem faji vonás — ez azonban csak azt mutatja, hogy ez a jellemvonás.

Next