Huszadik század, 1918
2. szám - I. Tanulmányok - Réz Mihály: A nemzetiségi kérdés a politikai tudomány szempontjából
a nemzetiséget és nemzetet, hanem a közös politikai öntudat. Ahol ez nincs meg, ott a faj, közös nyelv, közös származás dacára sem képez önálló politikai faktort. Ahol megvan, ott a fajból politikai faktor lesz, habár tagjai tényleg nem közös származásúak, vagy nem olyan származásúak, mint hiszik, habár tagjai nem egy nyelvet beszélnek, vagy ugyanegyet egy más nemzetiséggel vagy nemzettel, amelylyel azonban nem érzik egynek magukat. Akár képzelt, akár valóságos ez az összetartozás, a nemzetiségi és nemzeti törekvéseknek alapját képezi. A faj az államon belül mint nemzetiség a szabadságra, mint nemzet az uralomra, államalkotó nemzetté válva pedig más államokkal szemben a függetlenségre, majd az imperiumra törekedik. Az elnyomatástól szabadulni kívánó nemzetiségi mozgalom éppúgy, mint a szupremácia érdekét szolgáló politika, az állami függetlenségért való harc éppúgy, mint az imperiális külpolitika, ugyanazon faji törekvés, csak érvényesülhetésének különböző stádiumaiban. A faji törekvések pszichológiája azonban a maga zavartalan tisztaságában ritkán mutatkozik. Miként Clausewitz szerint „az abszolút háború" konzekvenciái, úgy a faji törekvésekéi is módosulhatnak, enyhülhetnek. Ezen módosító, enyhítő momentumokat itt az illető nemzetiség egyéniségét alkotó faktorok minősége és összetétele adja meg. Mert a minden fajban közös jellemvonásokon kívül minden nemzetiségnek megvan a saját egyénisége, amelynek bizonyos jellemvonásai hasonlók, mások pedig különbözők bizonyos más nemzetiségek jellemvonásaitól. Evégből meg kell vizsgálnunk azt speciális faji szempontból, osztály-, egyház- és pártszempontból; a terület szempontjából; az államnak a nemzetiségre való hatása szempontjából. Ezek együtt adják meg a nemzetiség teljes egyéniségét. Ugyanaz a faj különböző nemzetiséget és nemzetet produkálhat, ha e tényezők különbözők. 1. Faji szempontból fontos, hogy valamely konkrét nemzetiség tényleg közös származású-e és tényleg hasonló faji jellemvonásokkal bír-e valósággal, mert e tekintetben a közösség öntudata és a közösség ténye nem mindig fedi egymást. Lényeges viszont, hogy amennyiben tény ez a közösség, elég erős-e annak az öntudata. Mert ez fontosabb, mint a nyelv és mint a közös származás. Minden rendkívül szubjektív. És éppen ennek a momentumnak a döntő fontossága utal arra, hogy már akkor, midőn a faji érzéssel általában akarunk számolni, számot kell vetnünk már ott az egyes fajok sajátos egyéniségével. Már itt láthatjuk, hogy a — minden fajjal közös — faji érzés pszichológiáján belül az egyes konkrét faj speciális pszichológiájának is milyen nagy jelentősége van. Nem csak az illető faj politikai öntudatosságának a fokát és a közös érzetének az intenzitását mutatja az, hanem azt az értékmérőt is, mely a nemzetiségi vagy nemzeti szempontból fontos tényezők értékelésénél az illető fajt vezeti. A szláv fajoknál pl. a vallás ilyen momentum. Kétségtelen, hogy ez a legtöbb keleti népnél így van, pl. a románságnál is, holott a nyugati román népeknél ez nem faji vonás — ez azonban csak azt mutatja, hogy ez a jellemvonás.