Huszadik század, 1918

2. szám - I. Tanulmányok - Jászi Oszkár: A nemzetiségi kérdés a társadalom és az egyéni fejlődés szempontjából

Jászi Oszkár: A nemzetiségi kérdés a társadalmi és az egyéni fejlődés szempontjából. i. Szántszándékkal választom ezeket a szempontokat fejtege­téseim alapjául, mivel úgy látom, hogy a nacionalista politikai tudomány az állam és a nemzet kategóriáinak túlzott jelentő­séget tulajdonit abban a problémában, mely bennünket foglal­koztat. Ez a felfogás hajlandó az államokat és a nemzeteket, még hozzá a mai államokat és a mai nemzeteket, mint végleges értékeket elfogadni, amelyeknek kizárólagos látószögéből kell megitélni a társadalmi fejlődés összes kérdéseit. Oly felfogás, melynek kitűnően pregnáns kifejezést adott e. hasábokon Réz Mihály, amikor ezekben a tömör mondatokban kondenzálta lígyszólván egész történelmi pályánk értelmét: „Minden élet­erős faj, mihelyt öntudatra ébredt, öncélnak érzi magát. Célja nem a szabadság, hanem az élet, vagyis a benne szunnyadó erők kifejtése. Amig ebben egy idegen faj állama akadályozza, sza­badságra törekszik. Amint ő maga lett államalkotóvá: a teljes uralomra. Amig az állam kifelé akadályozva van erőinek a tel­jes kifejtésében: függetlenségre törekszik. Ha ezt elérte: a má­sok feletti impériumra tör. Mindig ugyanaz a szempont vezeti; mindig ugyanaz a törekvés. Korlátja csupán az erőviszonyok­ban van, saját életenergiájának gyöngeségében vagy mások erejében."1 Ekként emberi pályánk története semmi egyéb, mint az egymással küzdő uralmak rendszere: a fajból nemzetiség, a nemzetiségből nemzet, a nemzetből minden irányban független államiság, a független államiságból minél több államot befolyá­solni törekvő impérium akar lenni. A különböző imperializ­musoknak ebben a rendszerében természetesen minden régibb képlet igyekszik az ujabbat távol tartani, fejlődésében megaka­dályozni. A nemzeti államok mai rendszere mellett a politikai tudománynak feladata mindazon tényeket, tényezőket és ada­tokat tisztázni, melyek felhasználásával és igénybevételével a mai nemzeti állam a vele küzdő nemzetiségeket visszanyom­hatja, erejüket csökkentheti, magába beolvaszthatja, vagy leg­alább is minél inkább quantité negligeable-lá, teheti. A nem­zetiségi kérdés nem megoldandó probléma, hanem „organikus hiba", melyet az államnak úgy kell alkalmas politikával kinőnie, mint a szervezetnek valami tuberkulotikus infekciót. 1 L. a Huszadik Század julius-augusztusi számának vezető­cikkét, mely e vita kiindulási pontját képezi. XIX. — 7 7

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék