Századunk, 1932
Könyvismertetések és bírálatok - Balassa József: Kossuth Amerikában, 1851–1853. (Szobosi A.)
Könyvismertetések és bírálatok Csak néhány oldalnak azokat az állításait ismertettük itt, amelyeknek bizonyos megfogható tartalmuk van. A könyv nagyobb részének és a szerző javaslatának ismertetését elhagyjuk. A tudományos kritika ily művekkel nem igen foglalkozhatik; ma azonban, amikor a kezdetleges, minden progreszsziót kompromittáló társadalomkritika egyre bővebben árad, éppen a haladás eszméit képviselőknek kell ez ellen a segítség ellen tiltakozniuk. Külön tanulmányt igényel annak felderítése, hogy ez a primitív antikapitalisztikus álláspont olyan rétegekben, amelyekben mindeddig (sőt ma is) a szocializmusnak neve is perhorreszkált volt, milyen ressentimentokból és milyen szellemi forrásokból táplálkozik. Vakság volna elzárkózni annak a felismerése elől, hogy az itt ismertetett nézetek, vagy ezeknél kezdetlegesebbek, a magyar polgárság körében is terjednek, pártprogrammok épülnek fel hasonló téveszméken, prédikációk témáját képezik azok és a komoly reformgondolatok szégyenkezve vonulnak vissza attól való féltükben, hogy közéjük találnának számítódni. Nem örömmel kell üdvözölni minden ily megnyilatkozást, mint a konzervatív társadalom ébredő szociális öntudatának jelét, hanem annak venni, ami válságtünetnek, amelyből sehol nem az fejlődött ki, ami a haladás hívei előtt kívánatos. Mindezek után pedig úgy hisszük, nyugodtan aláírhatjuk annak a kéziratban beküldött tanulmányának követelését, amely a parlamentarizmus válságát akként oldja meg, hogy a képviselők megválaszthatóságát egy tudományos könyv megírásához köti. Befejezésül még egy könyvvel foglalkozunk, amely azonban nívója szerint nem tartozik a fenti művek sorába. Ajtayi nem rendelkezik a bűvös kulccsal és nem hiszi, hogy a világ gazdasági szerkezete máról holnapra megváltozik. Az osztrák-magyar vámközösség helyreállítására irányuló javaslata elméletileg indokolt és gyakorlati részében felismerhető a külpolitikában és gazdasági kérdésekben is jártas ember óvatossága. Bizonyos, hogy ha két egymásra utalt terület között a vérkeringés megindul, ez a bajokat enyhíthetné. Csak sajnálatos, hogy Ajtayban a politikus sokszor erősebb a közgazdásznál, így okfejtése nem mindenütt egyaránt exakt. Bajnak tartja, hogy huzamosabb időn át egy ország ne exportáljon a másikba ugyanannyit, amennyit onnan importál és lehetőnek az ellenkezőjét. Nem értjük, hogy ha a magyar agrárkivitel más országok felé ugyanannyival csökkenne, mint amennyivel Ausztria felé emelkednék, miért jelentené ez mezőgazdaságunk megmentését? De főkép azt nem értjük, hogy ha kívánatos a gazdasági közeledés az egyik ország felé, miért nem kívánatos a többi felé is? E kérdések tisztázásával Ajtay nem foglalkozik, de elismerendő az átlagosnál józanabb gazdaságszemlélete, az exigenciákkal számoló reálpolitikája. Róbert: Kossuth Amerikában. Dr. Balassa József: Kossuth Amerikában. 1851—1852. — Bp. Gergely R. könyvkereskedése. 1931. (128 lap.) Kossuth szobrát Newyorkban 1928 március 28-án avatták fel 400 magyar zarándok jelenlétében. Utána a magyarok körutat tettek az Egyesült Államokban. Szerző minden városban tapasztalta, hogy a magyarok és amerikaiak, egyszerű emberek és a társadalom felsőbb osztályának tagjai, ha Magyarországról volt szó, mindig Kossuth nevét emlegették. Nyolcvan év sem homályosította el Kossuth emlékét az amerikai nép öntudatában. Ezért érdekelte, mi tette Kossuth nevét kitörülhetetlenné az amerikai nép szívében, annál inkább, mert hazánk sohasem állott egy idegen ország érdeklődésének központjában és a világpolitika előterében, csak Kossuth amerikai szereplése alkalmából. Itthon azonban alig írtak valamit erről az amerikai útról, még Kossuth életrajzírói sem. Az 1848—49-iki magyar függetlenségi harc különös érdeklődést és rokonérzést . Dr. Ajtay József: A kibontakozás útja. Genius—Lantos, Budapest, 1931.