Ifjú Kommunista, 1961. (5. évfolyam, 1-12. szám)
1961-03-01 / 3. szám
szerezzük az Ifjúság a szocializmusért jelvényt magunknak... Jevgenyij Tyimofejevics elvtárs, szovjet szakaszvezető is nagy érdeklődéssel figyelte a kiválóak értekezletén felszólaló ifjúkommunistákat. — Ismerős mosolyokat látok — mondta —, ha nagy elhatározásra jutnak, az én elvtársaim is így mosolyognak ... Persze az igazi nagy elhatározások nem ezen az értekezleten, hanem a katonaélet úgynevezett szürke hétköznapjainak egyszerű pillanataiban születnek. És az egymásnak nyújtott támogatással egy időben a szívekben megszületik a megértés: ez a verseny nem egymás ellen, hanem a közös jóért folyik. Azért, ki ad többet a közösségnek, ki ad többet a hazának, amelyben él, amelyet védenie kell. Valódi hőstettek születnek ... Igaz, apró hőstettek, olyanok, amelyek csak egy-két, a szórakozásra szánt óra feláldozásával járnak. De ezeket az egészen apró hétköznapi tetteket igencsak számontartják az ifjúkommunisták. És nem múlik el taggyűlés, hogy szóvá ne tennék, el ne ismernék. S egy taggyűlésen szóba kerülni, ott dicséretet kapni ... Szóval, ez a lényeg. A hadseregben is folyó szocialista verseny lényege. Adni a közösségnek erőnk szerint, s kapni a kollektívától szíve szerint. Erre tanít, erre nevel mindenkit a hadseregben is folyó szocialista verseny. S talán ezért is népszerű, ezért is szeretik, ezért is vesznek részt benne a katonák ... s-BODROGI SÁNDOR FOTÓ: FERRIS EMIL W LJ KÖNYV ROARK BRADFORD ADAM APÁNK ÉS GYERMEKEI Táncsics, 26.— Ft A kitűnő, 1948-ban meghalt, amerikai humorista nevét nálunk még nem ismerték eddig. Könyve különös írás, leginkább talán a néger spirituálékra, bluesokra, vagy vallásos songokra hasonlít. Bibliai történetek ezek: mai amerikai — néger szemmel írt bibliai ószövetségi legendák (Bradford nem volt néger, de a sajátos néger humor és dialektus kiváló ismerője és szakértője.) Naív, vagy profán Bibliának is nevezhetnénk ezeket az írásokat, melyeknek különös báját, humorát az anakronizmus — de az esetben a szándékos időszerűtlenség — adja. A bibliai történetek csak történetek, de félreérthetetlenül a mai Amerikában játszódnak, ahol a négerek Szolgák az Úr — a fehér ember farmján. „A teljes igazság, a Fotifár-botrányról”-ban megtudjuk, hogy Józsefet a „veszedelmes és gyanús egyénekre” vonatkozó ezernégyszázharminchatos törvény negyedik paragrafusa alapján vetik börtönbe. Majd később megértjük, hogy az Úr az aszályos esztendőkben saját üzleti ügyeivel van elfoglalva, hogy a Fáraó király a seriffel tárgyal a „választásokról” és Sámson a filiszteusokra rontott szamár állkapcsával, és „mire feldolgozta az egész mennyiséget, annyi filiszteust rakott kazlakba hogy alig lehetett látni tőlük.” A legendák hangja a néger munkások, proletárok vagányos stílusa (kitűnően adták vissza a fordítók: Devecseri Gábor és Majoros István), kiszólásaik is jellemzően leleplezőek a történetekre. Bradford „Bibliája” hasznos felvilágosító mű (a szó eredeti antiklerikális értelmében) és kitűnő, szellemes szórakozás egyben.