Ifjú Kommunista, 1964. (8. évfolyam, 1-12. szám)

1964-04-01 / 4. szám

IFJÚ KOMMUNISTA 53 MEGYÉRŐL­MEGYÉRE GYŐR MEGYEI AGGÁLYOK Ezt a megyét nem szükséges kü­lön bemutatni... Mindazok, akik figyelemmel kísérik hazánk sport­életének alakulását, jól tudják, hogy — különösen a megyeszékhe­lyen — virágzó minőségi sportélet honosodott meg. Tudják, hogy a Győri Vasas ETO labdarúgó-csapa­ta tavaly bajnokságot nyert, tud­ják, hogy Győr a vizek városa, s így kitűnő evezősgárda működik itt és folytathatnánk még tovább a sort, hiszen sok minden egyéb fém­jelzi még a megye minőségi sport­ját. Tudja ezt jól Gádor Vencel elv­társ is, aki négy hónappal ezelőtt vette át megbízatását, s vállalta el a KISZ megyei VB sportfelelősi be­osztását. A sportvezetés, a sport­munka nem volt számára új fel­adat, hiszen a Győri Vasas ETO el­nökségi tagja volt eddig is. De még­iscsak más, lényegesen nehezebb feladatot jelent egy egész megye sportjának irányítójaként dolgoz­ni, mint egy egyesületének... — Igen, ez így is van — mond­ja. — Éppen ezért őszintén el kell mondanom, négyhónapos működé­sem alatt bizony nem tudtam még párját ritkító eredményeket fel­mutatni. Pedig — és ez becsületére szól — mindent megtesz azért, hogy minél jobban megismerkedjen munkate­rületével. Nem „íróasztal-ember!” Nincs olyan hét, hogy ne menjen vi­dékre egy-két napra, s ne ismerked­ne behatóan a járások, a falvak­­ sportjával. De nem könnyű a helyzete... A megyei TS elnöke is új ember a sportban, neki nincsenek kiforrott munkamódszerei, lényegében ő is most ismerkedik a gondjára bízott területtel, így azután ki-ki a maga útját járja, s ha egymás segítségét keresik, abban egyelőre még több az ösztönösség, mint a tudatosság. A KISZ megyei VB sportfelelősé­nek máris vannak elképzelései a megye sportéletének további előre­­vitelére. Jól tudja, hogy közelről sincsenek kihasználva azok a vízi­­sport adta­ lehetőségek, amelyeket szinte kínálnak a győri folyók. Egészen a legutóbbi időkig nem volt például a városnak egyetlen kajak-szakosztálya sem. Abban, hogy az Öntöde- és Kovácsológyár életre hívta kajakszakosztályát, na­gyon sokat tett a megyei KISZ VB is. A gyár sportvezetői ugyanis a KISZ VB sportfelelősét kérték fel, hogy segítsen nekik a város fiatal­jaival megkedveltetni ezt a szép sportot. És a hírek szerint, az idei nyáron már ott lesznek a gyári vi­zeken az ifjú kajakozók, akik kö­zül nagyon sokan a KISZ hívó szavára jelentkeztek a szakosztályba. Sem az ISZM 4. követelménye, sem a Kilián Testnevelési Mozga­lom — látszólag —, nem hagy kí­vánnivalót maga után. A megyé­ben ugyanis a TI jelentése szerint 33 627-en szerezték meg a Kilián­­jelvényt, 38 782-en pedig az ISZM- jelvényt. így látszatra, tetszetősek ezek a számadatok. — Csak hinni lehessen a kimu­tatásoknak — aggályoskodik Gödör elvtárs. — Nehogy olyan legyen, mint az a kimutatás, amely szerint megyénkben 863 szakosztály műkö­dik, holott jól tudjuk, hogy ezek közül jó néhány csupán papíron lé­tezik. Az máris nyilvánvaló, hogy például a számok mögött olyan té­nyekkel találkozunk, amelyeken bi­zony sürgősen változtatnunk kell, s nem mondok vele újat, ha megemlí­tem, hogy nagyon sok múlik majd e tekintetben a KISZ-szervezetek sportfelelősein. — Mire gondol? — Mindenekelőtt arra, hogy nem megfelelő az arány a férfi és a női Kiliánosok között. Tudott dolog, hogy Győrött sok a textilüzem, sok a női munkaerő. És mégis: Győrött mindössze 177 Kilián-jelvényes nőt találni. Úgy gondoljuk, hogy a jö­vőben munkánk gerincét képezi majd a női sportok felkarolása és támogatása. A textiles szakszervezet felhívására például, mi is elhatá­roztuk, hogy szervezéssel, sőt díja­zással is segítjük azt a mozgalmat, amely egy sor versenyzési, sporto­lási alkalmat teremt majd a nők számára. Üzemi, városi, majd me­gyei szinten kívánjuk megrendezni a nők versenyeit, remélem, siker­rel. Helytelennek tartom például azt, hogy néhány, kifejezetten női munkaerőkből álló vállalatnál is fellelhető a labdarúgó-, a férfi ké­zilabda-szakosztály, és sajnos, ezek a meghatározóak! Félreértés ne es­sék: nem ezek ellen van kifogá­sunk, hanem az ellen, hogy hiá­nyoznak a női■ szakosztályok! — És mi a helyzet a falvakban? — Itt­ sem rózsás a kép. A ta­pasztalat és a kimutatások szerint, a mi megyénkben csökkent az ér­deklődés és a részvétel a falusi spartakiádok iránt. Nagyon sok he­lyen a falvak sportja még ma is a labdarúgócsapattal egyenlő Persze van ez alól kivétel is, de ez nem lehet számunkra közömbös. GÖDÖR VENCEL, A GYŐR-SOP­­RON MEGYEI KISZ VB SPORT­­FELELŐSE VÁROSON ÉS FALUHELYEN. ISKOLÁKBAN ÉS HIVATALOKBAN EGYARÁNT NÉPSZERŰ SPORT A KEZILABDÁZÁS

Next