Ifjú Kommunista, 1966. (10. évfolyam, 1-12. szám)
1966-07-01 / 7. szám
Napjaink társastáncában különböző szemléletek, irányzatok figyelhetők meg. Mivel hazánkban a felszabadulás után elsősorban a néptánc mozgalom, a színpadi és koreografált tánc indult dinamikus fejlődésnek, amit teljessé tett a magyar balettművészet nemzetközi élvonalba törése, sokáig elhanyagolt terület volt — és részben ma is az — a társasági tánc. A fiatalok tömegei minden előképzettség nélkül táncolták azokat a táncokat, amelyek külföldről érkeztek el hozzánk. A táncok külföldről való származását természetesnek kell elfogadnunk, mivel a társastánc kultúra már hosszabb ideje nemzetközivé vált és egyre inkább világfolklór jelleget ölt. A táncok nem megfelelő ismerete, a kulturált mozgás hiánya, ízléstelenné tette ezeket a táncokat. A KISZ régóta arra törekszik, hogy segítse leküzdeni ezeket a káros jelenségeket. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy e negatív jelenségeket nem egyes táncok kategorikus betiltásával tudjuk megszüntetni. (A twistnek például paradox módon az volt az egyik leghatékonyabb reklámja, hogy egyes helyeken adminisztratív eszközökkel tiltották.) Az ízlésbeli és esetleges erkölcsi eltorzulásokat nem egy-egy tánc okozza. Sokkal inkább az, hogyan táncolják ezeket a táncokat. Nem a táncon tehát, hanem a táncolni tudáson, a helyes ízlés, illem, és mozgáskultúra elsajátításán van a hangsúly. Aki ölelkezni akar, bármely táncban ölelkezhet, aki ízléstelen mozdulatokat akar csinálni, bármely táncban megteheti. A KISZ eszmei, felvilágosító munkája a társastánc területén is kezdi meghozni első gyümölcseit. Bebizonyosodott, hogy fiatalságunk szereti a szép, kulturált táncot és akar így táncolni. A KISZ által rendezett versenyeken a fiatalok a nemzetközi iskola, stílusban és funkcióban hagyományosnak, „klasszikusnak” számító standard táncait (keringő, angolkeringő, slow-fox, és quik-step), valamint az új ritmust és friss néptáncokból is merítő mozgásformákat hozó latin-amerikai táncokat (rumba, samba, csa-csacsa, passo-doble stb.) táncolják és természetesen nemzeti táncunkat, a csárdást. A KISZ azzal, hogy lehetővé tette az Ifjúság a Szocializmusért Mozgalom kulturális követelményének teljesítését a társastánc tanfolyam elvégzésével, valamint azzal, hogy a társastáncverseny a Kulturális Szemle egyik ága lett, ugrásszerűen fellendítette hazánkban a társastánc mozgalmat. Maga a társastánc mozgalom különösen, ahol gyökeret vert, pezsgőbbé és elevenebbé tette a KISZ-életet is. Bár gátolta és a mai napig gátolja e minden szempontból hasznos, új művészeti ág kibontakozását a táncpedagógus képzés és a táncoktatás rendezetlensége, mégis a KISZ és a legjobb táncpedagógusok, valamint néhány lelkes, és előrelátó népművelő szakember munkájának eredményeként, ma már több mint 1500 versenykönyvvel rendelkező táncosunk és 120 — versenytáncokból levizsgázott — táncpedagógusunk van. Az idei országos versenyt számos klubközi vetélkedő és — Győrött, Pécsett, Miskolcon, Sarkadon, valamint Budapesten — területi verseny előzte meg. A klubok által rendezett versenyeken a D/4, D/, D/2, D/1 és C osztályos versenyzők mérték öszsze tudásukat. A KISZ Budapesti Bizottsága által megrendezett és nagy sikert arató versenyen már B osztályos magyar versenyzők külföldi versenyzők fölött győzedelmeskedhettek. A Szombathelyen május 20-án, 21-én és 22-én megrendezett „Savaria Nemzetközi Táncverseny és a IV. Magyar Táncbajnokság” minden tekintetben a társastánc mozgalom eddigi legnagyobb szabású és legsikeresebb rendezvénye volt hazánkban. A fesztivált a KISZ KB Kulturális Osztálya, a KISZ Vas megyei Bizottsága és Vas megye Tanácsa végrehajtó bizottsága rendezte közösen. A versenyen 252 versenyző vett részt: D/1 osztályból 75 pár, C osztályból 22, B osztályból pedig 7 pár. Ezenkívül a B osztályban képviseltette magát Ausztria és a Szovjetunió 1—1, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Lengyelország 3—3, a Német Demokratikus Köztársaság pedig 2 versenypárossal. Részt vett a versenyen a világ élvonalába tartozó 8 Sonderklasse páros is. A rendezvény népművelési hatását fokozta és kiegészítette az, hogy a televízió egyenes adásból közvetítette a gálaestet és így milliós tömegek gyönyörködhettek az ízléses táncban és lehettek tanúi eddigi közös erőfeszítéseink eredményeinek. Különösen a B osztályos nemzetközi verseny adott lehetőséget hazai versenyzőink tudásának tárgyilagos megmérésére. A 21 versenyző párosból a középdöntő 6 párja közé 3 magyar kettős is bekerült, az induló 7 párból. Minthogy nemzetközi zsűri pontozott (a 7 bíróból csak kettő volt magyar) részrehajlásról nem lehet szó. A B osztályos nemzetközi verseny végeredményeként az I. helyezést elért osztrák páros mögött. 3 magyar pár érte a II., a III. és a IV. helyet. A B osztályban már nemzetközi mezőnyben is jól megállják a helyüket versenyzőink, sőt máris kaptak a külföldi bíróktól nemzetközi versenyekre meghívásokat. Ezek tehát eddigi eredményeink. Ez azonban még mindig csak kezdet. A KISZ kultúrpolitikai céljai csak úgy valósulhatnak meg maradékta- TÁRSASTÁNCRÓL tanul, ha az ízlésesen táncoló fiatalok táborát jelentősen kibővítjük. A versenytáncegyüttesek kialakításával és hatékony támogatásával egyidejűleg, bővíteni kell a versenyzők számát. De az igazi tömeges formát a táncklubok jelenthetik, ahol rendszeres foglalkozásokon a klubtagok kulturált körülmények között, szakvezetők irányításával szórakozhatnak és fejleszthetik tánctudásukat. A táncmozgalom valóban tömegessé fejlesztése elképzelhetetlen a tánckluboknak a művelődési házakba való szerves beépülése nélkül. A KISZ, a fiatalok érdekében élére állt évekkel ezelőtt a spontán kibontakozó társastánc mozgalomnak. Sokat tett ezért a mozgalomért és felelősséget érez érte továbbra is. A KISZ azonban egymagában nem lehet e mozgalom egyedüli felelőse, annál inkább sem, mivel ez a mozgalom ebben az évben fordulóponthoz érkezett. A társastánc mozgalom további előrehaladása nagymértékben függ attól is, hogy az illetékes állami és népművelési szervek a jövőben e mozgalomnak több támogatást nyújtsanak és KISZ-szervezeteink is éljenek a táncklubok nevelési lehetőségeivel. Csak így teremtődhet meg a fiatalok valóban széles tömegei számára a kulturált, színes és változatos szórakozás lehetősége, amely hatékony eszköze lehet a szocialista közösségi magatartásra, és a helyes viselkedésre való nevelésnek. dr. drAbik János HELYREIGAZÍTÁS Május havi számunkban „Díjnyertes szakdolgozatok” c. cikkünkbe téves információ miatt hiba került. A helyes szöveg: Horváth Lajos: „Szellőztető berendezések vizsgálata” c. munkájáért a Nehézipari Minisztérium 800,— Ft-os különdíját nyerte el. IFJÚ KOMMUNISTA 47