Ifjú Sólyom, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1955-05-25 / 5. szám

„Füle­sbagoly66 gyakorló gumimotoros modell építési leírása Műszaki adatok: Fesztávolság 800 mm, szárny felület 7,8 dm2, csillapító felület 2,5 dm2, összes felület 10,3 dm2, szárny oldalviszonya 1­7,8, csillapító felület a szárnyfelületnek 32%-a, légcsavarát­mérő 370 mm, légcsavar emelkedés 480 mm (1,3 XD), lapszélesség 50 mm, leg­nagyobb törzskeresztmetszet 0,32 dm2, minimális súly 124 gramm, szükséges gumi 45—50 gramm). Anyagszükséglet: fenyőlécek: 2X2—8 méter, 2X3—1 méter, 2X4—1 méter, 2X5—2 méter, rétegeslemez 1 mm—3 dm2, 3 mm—0,5 dm2, acéldrót 1,5 mm 10—1 méter, 1 mm 0—20 cm, hársfa ,éger, nyír) 370X40X32, bevonópapír cca 50 dm2. Ideál csapágy, 5 dkg hidegenyv, celluloid ragasztó, fehér cérna. Ezt a kis modellt olyan modellezők számára terveztük, akik egyszerűbb modellekkel már keresztül estek a „tűz­keresztségen, és elegendő tapasztalattal rendelkeznek gumimotoros modell épí­téséhez. A Fülesbagoly egyszerű felépí­tésű, kis kézügyességgel bárki megépít­heti. Aránylag kevés anyagszükségleté­nek beszerzése nem okoz nehézséget. A tervrajz és a leírás figyelmes áttanul­mányozása után bátran hozzáfoghatunk a modell megépítéséhez. A kis gép tel­jesítményei nem megvetendőek, bátran felveheti a versenyt a nagyobb testvé­reivel is. Nagy átmérőjű légcsavarja és az 50 grammos guminyaláb segítségével tekintélyes magasságot érhet el, ahol jó repülőtulajdonságaival a termikus fel­áramlásokban hosszú ideig elvitorlázhat. A modell fenyőfa és rétegeslemez épí­tésű. Azonban ez nem jelenti azt, hogy aki rendelkezik a szükséges balza meny­­nyiséggel, nem építheti meg baltából. Balzaépítés esetén is hagyjuk meg a 2X2-es fenyő hosszléceket. A törzsbor­dákat 3X3-as balzalécekből állítjuk össze. A szárnyban marad a 2X5 fenyő főtartó, a kilépő lehet 3X8, a belépő 5X4-es balzalécből. A csillapítóba 2 db 3X5-ös ki- és belépőt tehetünk. A bor­dákat 1 műves balzalemezből vághat­juk ki. Ez esetben a légcsavar anyaga is balra. Építési leírás: Kis modellünk építését kezdjük a törzzsel. Először felrajzoljuk a törzs oldal nézeti és felülnézeti alakját természetes nagyságban. Az alant közölt táblázat nyújt ehhez segítséget. A rajzon látható törzsborda a és b oldalai vala­mennyi törzsbordára vonatkoztatva le­olvashatók. Az 1-es borda 3 mn-es rétegeslemez­ből készül. A 2—3-as bordák táblázati adatai csak a pilótafülke alsó lécéig vonatkoznak. Az orrész háromszögletű részét a 2-es, 3-as jelű, a rajzon látható háromszögek utólagos felraggasztásával alakítjuk ki. Az oldalnézeti törzsrajzon elkészítjük a törzs két oldalát, a meg­hajlított 2X2-es hosszanti léceket gom­bostűk segítségével pontosan lerögzítjük a rajzhoz. Ezután levágjuk a bordanagy­ságoknak megfelelő 2X2-es lécdarabká­kat és celluloid ragasztóval jól bera­gasztjuk. A 4-es és 5-ö­s borda közé még beragasztjuk a pilótafülke alját képező 2X2-es lécet. Miután a két oldalrésszel elkészültünk, felállítjuk ezeket a felül­nézeti rajzra és a szükséges hosszúságú lécdarabkákkal összekötjük. Jó bőséges ragasztást használjunk, úgyhogy a léce­ket a ragasztó minden oldalról teljesen körülvegye. Az 1-es borda mögött a lé­ceket kitámaszthatjuk néhány erősítés­sel. Ugyancsak a futóműnél és a hátsó gumitartó orsónál alkalmazzunk néhány merevítést. A légcsavar kis modellünknek egyik legfontosabb alkatrésze, ezért fordítsunk különös gondot az elkészítésére. A raj­zon látható nézeti rajzról leolvashatjuk a légcsavar „piskóta“ felének méreteit. A légcsavart úgy kell kifaragni, hogy forgásiránya éleiről nézve az óramutató forgásával ellentétes irányban legyen. Igen fontos, hogy a légcsavar közepét 100%-ig pontosan merőlegesre fúrjuk ki, mert ellenkező esetben csavarunk „ütni“ fog, ami nagymértékben a teljesítmény rovására megy. Az orrtőkét úgy fúrjuk ki, hogy a légcsavar tengely mintegy 3°-ot lefelé húzzon és cca 1,5—2°-ot jobbra. Az előbbire a túlhúzódás elke­rülése, az utóbbira a forgatónyomaték kiegyensúlyozása miatt van szükség. Az orítékét faragjuk tartós, szívós fából. A légcsavartengely gumikampójára húz­zunk szelepgumit vagy mipolén csövet. A szárny építésénél is a tökéletes preci­zitás vezéreljen bennünket. A bordákat 0,8 vagy 1 mm-es rétegeslemezből vág­juk ki lombfűrésszel. A főtartót, vala­mint a ki- és belépőléceket tökéletes celluloid ragasztással fogjuk a bordák­hoz. A lekerekítések 2 db 2X2-es lécből készülnek. A szárnyhoz külön felerősítő lapot készíteni nem szükséges. A szárny­nak állásszög alátétet sem kell csinálni, miért a profilhoz megfelelő 3°-os állás­szöget a törzsbe beterveztük, így elég, ha a szárnyat egyszerű keresztkötéssel erősítjük a törzshöz. A vízszintes csillapító szerkezete és építése teljesen a szárnyhoz hasonló, csupán felerősítése, illetve beépítése okoz némi gondot. Rendkívül fontos, hogy a csillapítósík a törzs hossztenge­lyéhez képest 0°-ot zárjon be. Ha ettől, jelentősen eltérünk, a modell berepít­­hetetlen lesz. Elől a csillapítót a rajzon látható fadarabkával támasztjuk alá, hátul pedig a 0° beállításnak megfele­lően. Legjobb, ha egy egyenes lécet hoz­záfogunk a törzs oldalához, pontosan a hossztengely irányában és ehhez igazít­juk hozzá a csillapítót. Ha a modellt időzíthetőre akarjuk megépíteni, akkor kisebb átalakításra van szükség A füg­gőleges vezérsíkot felrajzoljuk 1 :1 nagyságban, majd keretet 2X4-es lécek­ből állítjuk össze. A bordázat csupán 2X2-es lécekből áll diagonális mereví­tőkkel az elcsavarodás ellen. A kész modell borításához használ­junk minél vékonyabb és jobb minőségű papirost. Legjobban megfelel e célra a japán papír, ennek hiányában azonban bevonhatjuk közönséges selyempapírral is. A törzshöz a selyempapír nem elég szilárd, csak a hordfelületekhez._Igen ajánlatos 1—2-szeri lakkozást végezni a bevonaton. Miután modellünk teljesen elkészült, behelyezzük az 50 grammos, mintegy 600 mm hosszú guminyalábot és hozzá­kezdhetünk a berepítéshez. Először mo­tornélküli siklatásokkal próbálkozzunk. Amennyiben a modell orrkönnyű, ak­kor a szárnyat kissé hátrább toljuk. Ha a gép ormehéznek bizonyulna és a pilótafülke miatt már nem tudnánk előrébb tolni a szárnyat, akkor né­hány szem nagyobb sörétet ragasztunk hátul a törzs legvégébe. Ha gépünk már kifogástalanul sik­lik, hozzáfoghatunk a motoros berepí­téshez. Először csak egészen kevés, 40—50 fordulatot húzzunk a légcsa­varra és így fokozatosan tovább, egyre többet és többet. Valamennyi előfor­dulható hiba és rendellenesség tárgya­lása nem férne be e cikk kereteibe. Ezért keressük meg az Ifjú Sólyom régebbi számaiban az erről a témáról írt számos értekezést, melyekből rész­letes felvilágosítást kaphatunk. A modell motorjába maximálisan mintegy 400 fordulatot húzhatunk. Ez­zel a modell körülbelül 1 perc 30 mp körüli átlagos teljesítményre lesz ké­pes termikus befolyás nélkül. Sok sikert és kellemes szórakozást kívánunk a „Fülesbagoly” megépítői­­nek. A. L. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 a 36 40 40 40 40 38 34 c 2 28 26 24b 42 43 80 77 74 68 61 54 46 8­8 23

Next